Babák Z
Nem a déli vagy az északi, nem is a keleti vagy a nyugati! Hanem az őszi oldala. A nyári nyüzsgő, fürdőző, forró napsütéses oldalát már ismertük. Szeptember 17-től négy napon keresztül megismerhettük és élvezhettük az őszi oldalát is.
Az Erzsébet programon nyert pályázat tette lehetővé, hogy szeptember 3. hetében a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola 6.a osztálya négy napos kiránduláson vehessen részt a Balaton partján. Egy igazán kényelmes, minden igényt kielégítő autóbusszal vágtunk neki hétfőn reggel a közel 300 km-es útnak. Már az odafele vezető úton részt vehettünk egy, csak ősszel végezhető programon. Balatonbogláron egy szőlősgazdánál néztük végig azt a folyamatot, amíg a szőlőből bor lesz. Azaz: egy gép leverte a fürtről a szőlőszemeket, azok bekerültek a présgépbe. Az innen kifolyó mustot megkóstolhattuk, ami igazán finom volt. Megmutatták nekünk a murcit, azaz az újbort is, végül a gazda pincéjében megnézhettük azokat az óriási hordókat, amelyekben az igazi bor elkészül.
Innen felmentünk a Kálvária-dombra, ahol a nemrég felújított gömbkilátóról csodálhattuk meg a nagy tavat.
Délután 3 óra fele megérkeztünk Balatonberénybe, ahol elfoglaltuk a szálláshelyünket. Rövid pakolás és a szállás „felderítése” után jókora sétát tettünk. Ragyogó napsütésben nézhettük meg a település néhány nevezetesebb helyeit: a Henger-partot, az itt elhelyezett emlékművekkel, a Csicsergő-félszigetet. Majdnem közelebbi ismeretséget kötöttünk egy kicsi viperával, akiről először azt hittük, hogy vízisikló.
A szállásra visszatérve némi sportolás után, jóízűen elfogyasztottuk a vacsorát, majd mindenkinek elég hamar sikerült elaludni.
Kedden délelőtt a napi program megbeszélése után feltérképeztük a tábor adta lehetőségeket: foci, tenisz, ping-pong, séta a parton. Ebéd után autóbuszra ültünk és irány a Kányavár-sziget. A szigeten létrehozott tanösvény 14 állomásán egy változatos feladatlap segítségével ismerkedhettünk meg a Kis-Balaton csodálatos élővilágával. Innen továbbutaztunk Kápolna pusztára, ahol egy bivalyrezervátum területén sétálhattunk. Bivalyokon kívül egyéb állattal is megismerkedhettünk, sőt! Csöndben figyelve több ürge előmerészkedett az üregéből, szaladgáltak, rágcsálni valót kerestek, jól érezték magukat – ahogyan mi is! A táborba visszatérve a már-már megszokott sportolással fejeztük be a napot.
Szerdán reggel hamar megreggeliztünk, majd „megcéloztuk” a balatonszentgyörgyi Csillagvárat. GYALOG! Még szerencse, hogy nem tudtuk mi vár ránk! 12 km-es fárasztó gyalogtúra. Pontosabban tudtuk, hogy a tábortól a vár 5,7 km-re van, de nem gondoltuk, hogy ez ilyen sok! Alaposan elfáradva értünk vissza az ebédre, de a fáradtság amilyen gyorsan jött, olyan hamar tűnt el. Némi pihenő után – tartva a minden irányból tornyosuló felhőktől – nem terveztünk a táboron kívüli programot. Délután 4 óra fele eldöntöttük, hogy rakunk egy nagy tábortüzet. Sikerült! Neki fogtunk szalonnát sütni. Nagyon jó volt! Jó móka volt a sütés is – pedig be is füstölődtünk alaposan – és jól is laktunk! Finom volt a zsíros kenyér, finom volt a magunk sütötte szalonna. De azért a szilvásgombóc is elfogyott, amit vacsorára kaptunk. Vacsora után mindenki összepakolta a ruháit, majd nagyon hamar aludni mentünk – a hosszú túra mindenkit elfárasztott.
Csütörtökön a hazafelé vezető út még mindig tartogatott izgalmas programokat. Először a tapolcai tavas-barlangban csónakázhattunk – kihasználva néhányunk kajakos tudását! Nagyon jó volt!
A Káli-medencében megingathattuk az ingóköveket! Szentbékkállától nem messze van egy kőtenger, amely szinte csalogatja a turistákat egy kis tornára: megmászni a változatos alakú és nagyságú köveket! Jól esett egy kis mozgás a nagy út előtt. Ugyanis délután 3 óra fele végképp búcsút intettünk a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, és hazaindultunk.
Végül, de nem utolsó sorban köszönetet szeretnénk mondani. Zsuzsa néninek, iskolánk igazgatójának, aki engedélyezte ezt az időben is hosszú utat. A szüleinknek, akik anyagilag lehetővé tették a kirándulást. Kisérő tanárainknak, Jolika néninek, Tibi bácsinak és Misi bácsinak, akik vigyáztak ránk és színesítették a programjainkat. Buszsofőrünknek, Klimaj Pali bácsinak, aki biztonságosan elvitt bennünket azokra a szép helyekre, melyek sokáig emlékezetesek maradnak.
a 6.a osztály és Bencsik Tiborné Gabi néni
