Szenes János köszöntötte pénteken délután az Ótemplomban azokat, akik Meister Éva a Magyar Dráma Napja alkalmából tartott különleges előadásán megjelentek. 1984 óta szerte a nagyvilágban megemlékeznek különböző formában a hazai drámáról, melyet egy óriási csodához kötnek, mégpedig 1883. szeptember 21-én Budapesten a régi Nemzeti Színház falai között Madách Imre: Az ember tragédiája c. ősbemutatójára került sor, ezért lett szeptember 21-e a magyar dráma napja. A művésznő szívesen látott vendég Szarvason, már többször „ébresztgette” népét és közönségét prózával, dallal és versekkel, melyekben a magyarság szabadságvágya és harcai szólalnak meg.
1989 óta missziós lobogással lép fel szerte a Kárpát-medencében önálló estekkel, ahol hittel és maeggyőződéssel hirdeti gyönyörű orgánumával a magára maradt Magyarország nagyságát, a ránk maradt királyi örökség a szabadság értékét. Gondolatokat ébreszt a magyarságot sújtó történelmi események jogosságáról, a megtorlásokról, az egymás közti bizalmatlanságról. A művésznő az összetartozás eszményének magjait szórta irodalmi, drámai délutánján két kézzel. „Akik között megállhatok felviharzó álmaimmal.” szeme felcsillan, hangja elcsuklik, majd folytatja: „..és ha leszakad az ég is, marad magyar mégis!” Európa közepén versbe ágyazott magyar dráma, magyar remény.
