Van, aki a lélekből a földre vágyik és van, aki a földről a lélekbe. A művész vidáman cikáz. Ez a dolga… Ez is. A dolga. Érzelmi és értelmi kíváncsiság.
Potyók Tamás képeit nézve elképzelem. Nem a festőt, a gondolkodót. Vannak végtelenül egyszerű képek. A falon függnek. Kifüggesztve. Kifeszítve. Tessék-lássék… Grafikák. Egyszerű képek, amelyek maguktól értetődőek. Mégis odaköt. Kötésben erős. Nem engedi a tekintetet. Vizsgálgatjuk, szagoljuk, ízleljük – mélységek és részletek után kutatva. A jó kép örvénylik. Fogva tart. Önkéntelen sodródom.
-Potyók Tamás festőművész művészetéhez-
Van, aki a lélekből a földre vágyik és van, aki a földről a lélekbe. A művész vidáman cikáz. Ez a dolga… Ez is. A dolga. Érzelmi és értelmi kíváncsiság.
Potyók Tamás képeit nézve elképzelem. Nem a festőt, a gondolkodót. Vannak végtelenül egyszerű képek. A falon függnek. Kifüggesztve. Kifeszítve. Tessék-lássék… Grafikák. Egyszerű képek, amelyek maguktól értetődőek. Mégis odaköt. Kötésben erős. Nem engedi a tekintetet. Vizsgálgatjuk, szagoljuk, ízleljük – mélységek és részletek után kutatva. A jó kép örvénylik. Fogva tart. Önkéntelen sodródom.
A festő 1971-ben született Debrecenben. Lényegtelen. Nekem. Hallgatom a remek köszöntő méltatásokat, megnyitókat. Unom. Magam… A barbárt a kertben. Már beszélgetés folyik. Alkotó – alkotás – befogadó. Párbeszéd. Ez fontos. Nagyon… Hans-Georg Gadamer esztétikai műveinek valamelyikében írja: „Kézenfekvő, hogy annak a művészete, hogy valamit megszólaltassunk, előfeltételezi, hogy fáradozásunk nélkül nem szólal meg, vagy nem fejezi ki magát megfelelően.” Szól…
1995-ben diplomázott a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Mestere Molnár Sándor festő-szobrászművész volt. Művésztelepek résztvevője –Tihany, Berekfürdő, Vámospércs, Berettyóújfalu és Erdélyben-. Ez már izgat. Hatások után kutatok. Feleslegesen. Hatások mindig vannak. „A hatás nem marad el”. Egyedi a megfogalmazás… Másnap visszamegyek. Újra megnézem a munkákat…
Munkásak. – megállapítom. Színek, formák, faktúrák megoldása. Mi az, ami a képre kerül formailag? Minden a helyére kerül. Tartalommal töltött Forma. Közhelyes, de ez van. Működik. Nagyon is…
Klasszikus anyagszeretet. Olaj, pasztell, tus. Látvány és realizmus. Ez a kettő fogalom, ami eszembe jut. „Dekoratív realizmus”. A színek hatnak. Rám. A nézőre és az alkotóra. Ennél több nem kell. Ennél többet nem kell tenni.
A régi mesterek mesterségbeli tudása, ami visszaköszön. Az alázat az anyaggal és művészettel szemben. Lázadó az alázat. Modern hangzás tradícióba eresztett gyökerekkel. A témák egyszerűek. Mindennapiak. A mindennapi élet érzelmi rezdülései. A rátalált látvány…
A plasztikusság és a síkszerű formák kombinálása feszültséget kelt. Mozgat. Dinamikát ad. Az alapos festészet és a felületes festészet ütközőzónájába kerülök. Tetszik. Hatásvadász, ahogyan a készre festett formák a vázlatként hagyott formákkal ötvözve a felrajzolás állapotában lebegtetve teszi fel a kérdést: van-e kész érzet? Van. Félbehagyva – befejezve… Ugyanaz a téma és kifejezésmód, a kiindulópontnak és a zárlatnak valamilyen változatával. Fenséges, szoborszerű képek.
Hamvas Béla A száz könyv című munkájában Swift kapcsán a következő megállapítást teszi: „Platón meg akarta építeni az eszményi közösséget, Merezskovszkij és Tolsztoj hitt Isten országának közeli eljövetelében. Swift kijózanít. Hogyan?- kérdezi. Eszményi közösség? Isten országa? Ezzel az emberiséggel?”
Van, akinek ezzel az emberiséggel is sikerülhet. Nem kell mást tennünk, mint ellátogatni a Galériába és megnézni Potyók Tamás vászonra fogalmazott gondolatait anyagról, anyagok egymáshoz való viszonyáról, a színek logikájáról, a színkapcsolatok dinamikus mozgásáról, a dekorativitásról és azon túli festői létezésről… Cikázásról.
Bíró Gyula