Babák Z
Régen tapasztalt jó hangulatú évzárót tartott december elsején a Szarvasi FC. A Vadászkürt Vendéglőben az első, a második és az ifjúsági együttes tagjai sereglettek össze és hallhatták, amint Rétes Pál dióhéjban beszámolt az elmúlt fél esztendő szakmai munkájáról.
A fiúk meglehetősen jól végezték a dolgukat, amit jelez, hogy mindkét felnőtt csapat az első helyről várhatja a tavaszi folytatást, az ifik pedig negyedikek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az öregfiúk is vezetik saját bajnokságukat, akkor teljes a szarvasi egyeduralom a tabellákon. Szintén történelmi rekord a klub életében az a tízes győzelmi széria, amit a megyei I. osztályú gárda a bajnokság elején elért, hiszen hasonlóra még nem volt példa az elmúlt 106 év során.
A Kepenyes György által felajánlott birkavacsora elfogyasztása előtt ifjabb Bencze Sándor elnök köszönte meg az edzők munkáját és a labdarúgók kiemelkedő teljesítményét, amellyel minden előzetes képzeletet felülmúltak.
Önmaguk számára is meglepetést okoztak
NB III-as tagsága mellett fél csapatra való játékosát is elvesztette a nyáron a Szarvasi FC együttese, amelyet ennek ismeretében sokan féltettek a megyei I. osztály kihívásaitól. A gárda élére kinevezett Rétes Pál edző azonban hamarjában egységes és ütőképes alakulatot faragott a maradó és az érkező emberekből. Ezt a pontvadászatban is bizonyították a kék-fehérek, akik zsinórban elért 10 győzelem után, csak az idény utolsó harmadára vettek vissza valamelyest a tempóból, de 2 pontos előnnyel így is őszi elsőként fordulnak.
– Hogyan értékelik csapatuk szereplését az előzetes elvárásokhoz viszonyítva?
– Őszintén megvallva, a nyáron még magunk sem igazán tudtuk hová helyezni a jelentős változásokon áteső együttesünket – mondta elöljáróban Rétes Pál. – Én magam két éve kiestem a megyei foci vérkeringéséből, ezért csak felületesen ismertem a mezőnyt, de emellett sok más bizonytalansági tényezővel kellett megküzdenünk. Már javában zajlott a felkészülés, mire letisztult a kép a végleges keret tekintetében. Szerencsére ezek nem befolyásolták különösebben a szakmai munka minőségét és intenzitását. A rendelkezésre álló keret ismeretében próbáltunk egy új játékrendszert alkalmazni, amelynek a hatékonyságát más megyei csapatok ellen teszteltük. A bajnoki rajt előtt konkrét helyezésbeli célt nem fogalmaztam meg, ellenben szerettem volna minden mérkőzésen a maximumot kihozni a srácokból! Mindenképpen bizakodásra adott okot az elvégzett munka, az edzések magas látogatottsága, valamint az előkészületi mérkőzéseken elért eredmény. Az őszi elsőséggel nem csak szurkolóinknak, de önmagunk számára is meglepetést okoztunk. Ebben nagy szerepe volt a kiváló rajtnak, ami kellő önbizalmat és tartást adott a csapatnak.
– Mely játékos(ok) teljesítményével voltak elégedettek, és ki(k) maradt(ak) el a várakozásoktól?
– Több játékosunk kapott új szerepkört, az új játékrendszerhez igazítva, de mindenki próbált az elvárásoknak megfelelni és tartalommal megtölteni az általa betöltött pozíciót. Rossz szavam senkire nem lehet ilyen idény után, még ha néhány dolog mellett nem is mehettem el szó nélkül. Mindez azonban az öltözőn belülre tartozik, csak úgy, mint az egyéni értékelés. Csapatrészekre bontva, a kapusposzt hosszú időre megoldottnak tűnik, védelmünkben hatékonyan ötvöződött a fiatalos lendület és a megfelelő játéktapasztalat. A középpályás játékunkat alapjaiban meghatározta Furár Róbert kiemelkedő teljesítménye, a támadószekció erénye pedig főként abban rejlett, hogy itt volt a legnagyobb a variációs lehetőségünk.
– Mi volt a szezon legpozitívabb eseménye, illetve a legkellemetlenebb élménye?
– Mindenképpen az idény pozitív hozadéka, hogy minden mérkőzésen szervezetten és fegyelmezetten tudtunk játszani, még akkor is, amikor a játék kicsit gyengébben is ment. Ennek köszönhetően jó képességű ellenfeleket tudtunk, magabiztos játékkal legyőzni. Persze az éremnek volt egy másik oldala is, hiszen akadtak olyan meccseink is, ahol megkínlódtunk szerényebb tudású ellenfelekkel, amik számomra okoztak nehéz perceket a kispadon. A legkellemetlenebb emlék mégis az volt, amikor a tízmeccses győzelmi sorozatunk idehaza megszakadt. A legfájóbb nem a vereség ténye, hanem az, hogy jól játszva maradtunk alul.
– Milyennek ítéli meg a bajnokság színvonalát?
– Bár a mezőnyt nagyjából kétfelé lehet osztani, a megfelelő színvonal adott, hiszen a bajnoki címért több csapat versenyez azonos eséllyel, de ők sem mehetnek biztosra a jelenleg felső házban található riválisokkal szemben.
– Meddig tart a pihenő, mikor kezdődik a felkészülés, feltűnnek-e új arcok tavasszal az öltözőben?
– A bajnokság zárását követően is mozgásban maradtak a játékosok. Heti két alkalommal egymás ellen játszunk a csarnokban, ezen felül különböző terembajnokságokban is részt vesznek a fiúk. A tényleges munkát január közepe táján kezdjük meg. Alapvető fontosságúnak tartom, hogy a jelenlegi keretet egyben tartsuk. Az ifjúsági csapatunk legtehetségesebb tagjaival mindenképpen le kell ülnünk egyeztetni a jövőképet, hiszen tudnunk kell, hogy a felsőfokú tanulmányok miatt várhatóan kivel nem számolhatunk a következő években. Az információk birtokában dönthetünk arról, hogy felbukkannak-e új játékosok.
Házi góllövőlista
A Szarvasi FC játékosai 40 alkalommal vették be ellenfeleik kapuját. A házi gólkirály Klimaj Zoltán lett 12 találattal, megelőzve Nagy Roland Máriót (11) és Medvegy Györgyöt (7). Furár Róbert Tibor és László Viktor 3-3, Bouhaik Boualem, Kiszel Zoltán, Kristóf Gergő, valamint Lós István 1-1 gólt jegyzett.
Végeredmény
A bajnokság őszi végeredménye: 1. Szarvas 38 pont (40–12), 2. Méhkerék 36 (40–17), 3. Csabacsűd 36 (45–11), 4. Füzesgyarmat 26 (37–14), 5. Rákóczi Vasas 25 (34–24), 6. Nagyszénás 25 (23–23), 7. Kondoros 23 (29–23), 8. Frühwald-Jamina 19 (31–20), 9. Mezőhegyes 19 (21–33), 10. Dévaványa 19 (20–41), 11. Mezőberény 16 (20–27), 12. Szeghalom 16 (26–36), 13. Gyomaendrődi FC 15 (22–33), 14. Békéscsabai MÁV 14 (17–28), 15. Tótkomlós 10 (15–43), 16. Sarkad 7 (23–54).
