Az énekes szeretettel köszöntötte a közönséget. Üdvözölte azokat, akikkel egy Neoton, egy Taurus, vagy egy Korál koncerten találkozott már annak idején, de megkülönböztetett figyelemmel fordult azokhoz, elsősorban hölgyekhez, akikkel korábban találkozott már Szarvason, akik már minden valószínűség szerint nagymamák. Ő sem panaszkodhat, mondta, nem jár már fodrászhoz, már semmi sem olyan mint régen. Egyedül a hangja, ahogy az az előadás során kiderült, aminek során -kis kommentárokat fűzve mindegyikhez- érintette pályája legfontosabb, legemlékezetesebb állomásait, természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen több, mint negyven évet nehéz másfél órába sűríteni a Szemedben könnyektől a Hazafelé című örökzöldig, amiről kevesen tudják, hogy Földes László Hobo írta a szövegét.
A koncert végén színpadra lépett az ótemplomi Luther’s Roses kórus is, igaz, ha csak két szám erejéig is, de egy színpadon szerepeltek egy magyar rocklegendával.
