A Szalagavató vendégei, szülők, rokonok, barátok meghatódottan figyelték a felnőtt koruk küszöbére érkezett fiatalokat. Az ünnepélyesen felsorakozott osztályok tanulóit először Kohut Andrásné főigazgató asszony és Babák Mihály, a város polgármestere köszöntötte és látta el biztató gondolatokkal. Majd az elegáns ifjak egy felemelő szavalatot és egy fantasztikus duettet is kaptak, amely VALAHOL mindannyiukat megérintett. Így a szalagtűzés megilletődött és egyben szívderítő szabadságot ígérő hangulatban kezdődött. Furcsa érzés volt az „osztályképek” pár pillanatnyi mozdulatlansága. Mintha indulás előtt még egy búcsú gondolatra átfutottak volna a diákévek emlékképei.
A Szalagavató hercegei, hercegnői koronája mindig a Diákműsor. A zenés, táncos produkciók olyan sokszínűek voltak, mint az osztályközösségek. Mindegyik más és más, de együtt adták meg az est feledhetetlen élményét.
A nyitótánc zongora hangokra besuhanó keringő volt. Ámuldoztak a vendégek: ennyi csinos, szép fiatal jár ebbe a középiskolába?
A műsorszámok közül melyik volt a jobb, látványosabb, hangulatosabb? Karib-tenger kalózai,
Mesterségünk címere, Szeretem az élet hajnali dalát, A herceg története a modern világban, A matrózélet szórakoztató világa , Monte Cristó grófja, Eklektika , Rendhagyó művészettörténet óra? Lehet összevetni, de nem a produkciók egyéni értéke a legfontosabb, hanem az általuk összeállt rendkívül színvonalas Diákműsor. Gratulálunk mindannyiuknak és a felkészítőiknek is.
A Szalagavató különleges látványelemekkel fűszerezett impozáns záró keringője felvezette a kék szalagos diákok búcsúdalát. „Forog a Föld”… énekelték és valóban ezekben az órákban körülöttük, a Székely Mihály Intézmény végzősei körül forgott leginkább a Föld. Bízunk benne, hogy az elkövetkező vizsgákon is legalább olyan jól szerepelnek, mint a Szalagavató ünnepélyükön, amelyet leginkább ők maguk tettek emlékezetessé.
