Odakint a világvége-hangulathoz tökéletesen illeszkedő szürkeség volt egész nap. Talán ezért is, de a könyvtár olvasótermében ezen alkalommal még maradtak üres székek. Az előadó több lehetséges változatot bemutatott a divatosabb elméletek közül, amik közül néhánynak van is valószínűsége, de a többségük inkább kicsit startrekes. Annak, hogy nekünk ütközik valami, mindig ki vagyunk téve, de szerencsére ritkán következik be. A mágneses pólusváltás sem okoz akkor problémát az előadó szerint, mint azt sokan állítják, hiszen a mágneses pólusok folyamatosan vándorolnak, ahogy lötyög belül az folyékony dinamó. A vándormadarak biztos meglepődnek majd, de letöltik majd a legfrissebb szoftvert a navigációjukhoz. A napkitörések elmélete legalább egy lábon áll, mondta Szklenár Tamás, de ezzel most szerencsénk van, mert nagyon alacsony intenzitásúak, viszont ellenkező esetben lelőhetik a műholdakat meg egy csomó információs rendszert. Na az lenne az igazi világvége!
Levezetésként a fotonöv, az áthaladás a galaktikus nullsíkon meg az együttállás a galaxis középpontjával elmélet már csak hab volt a világvége tortáján. Az előadás végére a világvége bekövetkezésének valószínűsége 27%-ra csökkent.
