Dr. Zima János állatorvos szerint jó döntés született. Az állattartó gazdálkodóknak korábban, mintegy belső igényként felmerült az állataik nyilvántartása, amit haszonállatoknál pl. fülszámmal oldottak meg. Ez most hivatalosan ki lett terjesztve a kedvtelésből tartott ebekre is. Ezt a kötelezettséget a kutyatulajdonosok eddig nem vették komolyan, a doktor véleménye szerint alig egyharmaduk teljesítette törvényi kötelezettségét a december végi határidő lejártáig. Mivel elterjedt a hír, hogy akár negyvenezres büntetést is kaphat a mulasztó, most, január elején igyekeznek pótolni azt, így az állatorvosok tömegével chipelik az ebeket. Ő is, ill. az állatorvosok hívásra akár házhoz is mennek, mondta dr. Zima János.
A beavatkozás egyébként egy rizsszem méretű szövetbarát anyagból készült mikrochip bőr alá ültetéséről szól, amit egy vastagabb tűvel végeznek. A procedúrának van egy hatóságilag szabott ára, ami 3500 forint. A hatósági ár csak a chipelésre vonatkozik, de az állatorvosok a szabály szerint egy állategészségügyi vizsgálatot is végeznek előtte. Ezt többnyire szolgáltató állatorvosok végzik, ezért az ár a hozzáadott szolgáltatástól függően ettől eltérhet.
A jövőben az ebek oltásakor az állatorvosok kötelesek megvizsgálni, ami egy elektronikus leolvasó segítségével történik és teljesen fájdalommentes az állat számára, hogy az eb el van-e látva chippel. Ha nincs, kötelesek jelenteni azt. Ellenőrzésre joga az Állategészségügyi Hatóságnak, ill. a település jegyzőjének van. A 15 jegyű mikrochip száma ellenőrizhető, gazdája ennek ismeretében megtalálható, mert egy online adatbázisban rögzítik a címét és a telefonszámát is.
Az augusztusi módosítással egyidejűleg életbe lépett az az állatjóléti módosítás, aminek értelmében tilos kistestű ebet (20 kilogrammig) tíz, közepes testűt (20 és 40 kilogramm között) tizenöt, nagytestű kutyát (40 kilogramm fölött) húsz négyzetméternél kisebb területen tartani. Emellett tilos a kistestű kutyákat négy, a közepes és nagytestű állatokat pedig hat és nyolc méternél rövidebb pórázzal vagy lánccal kikötni. A rendelet továbbá azt is megtiltja, hogy a kutyák fülét megcsonkítsák, valamint kimondja, hogy az állatok farka csupán egyhetes korukig kurtítható.
A fentiek értelmében arra kérnénk azt a szentandrási vizslatartót, aki nem szereti, ha nála intelligensebb élőlényt lát a telkén, és remélhetőleg olvassa ezt az írást, legyen szíves, ajándékozza el azt a szerencsétlen kutyájt, de legalábbis engedje ki az ablaktalan, deszka ajtajú óljából a magyar vizsláját, mert azt már nem csak az emberekre jellemző jóérzés és a felelős állattartás fogalma, hanem a törvény is tiltja! Sajnos, és az ő nagy szerencséjére, a magyar vizsla bár értelmesebb sok embertársunknál, de éppen nem tud beszélni, így nem fog tudni terhelő vallomást tenni ellene.
Hogy ne menjünk Szentandrásig, jelen sorok írójában felmerül a kérdés, hogy mi lesz azokkal az ebekkel szarvason, amik pl. a gimnázium környékén bandáznak, az elütött állatok teteméből esznek, ill. “felelős” tartóikkal, akik többnyire kerítést sem, de bezárt nagykaput sohasem alkalmaznak az arra, hogy állataikat háziállatként tartsák. Velük mire megy majd a törvény a szigorával, mikor tesznek az együttélés minden szabályára, és azzal sem tudunk mit kezdeni? Egy biztos, a kutyawellness szempontjából előírt négyzetméter biztosítva van a számukra.
