Január 3-án, csütörtökön heten részesültek abban a tisztességben, hogy átvehették az elismeréssel járó serleget. Szirony Pál doktori székfoglalónak is beillő, mintegy negyven perces, igen részletes sporttörténeti bevezetőjében az olimpiáktól eljutott a minden napos testnevelésig, miközben érintett minden nevezetesebb állomást. Őt a város vezetője, Babák Mihály követte méltatásával. Polgármesterünk megállapította, hogy egy közösség akkor sikeres, ha a polgárai is sikeresek. Giricz Katalinnak, a sportbizottság elnökének már szinte semmit sem hagytak az előtte szólók, rá a díjak átadása hárult.
Az idén dr. Boros István tájékozódási és maratonfutó, Jansik András sakkozó, Molnár István kézilabdázó, Huszár István kajakozó, versenybíró, Kugyela Balázs kézilabdázó, Mihály István labdarúgó, ill. posztumusz Kovács Béla (1913-1982) testnevelő tanár részesült kitüntetésben. Kovács Béla díját gyermekei vették át. A díjazottakat jelenlétükkel megtisztelte szinte valamennyi szarvasi sportegyesület vezetője, képviselője vagy tagja.
A díjazottak méltatása:
Dr. Boros István tájékozódási és maratonfutó
10 éves korától Garai Sándor (4x400m-es világbajnoki váltó tagja) tanítványaként a Budapesti Vasas SC-ben atlétizál. 1967-től a Budai Pedagógus SC-ben, majd annak jogutódjában tájfutó lesz. 1968-tól ifjúsági, majd junior, később felnőtt válogatott lesz ebben a sportágban. Magyar Bajnokságon eredményesen szerepel az ekkor világszerte ismert Monspart Saroltával együtt. Első felnőtt országos bajnoki érmét (2.hely) 1971-ben szerzi. Aktív sportpályafutása befejezéséig (1977) rendszeresen dobogós helyen végez Országos Bajnokságon egyéniben és csapatban (1973-ban, 76-ban 1.hely ) és Főiskolai Bajnokságon is. Kiegészítésképpen maraton futásban is indulnak, eredményesen szerepelnek, előkelő helyen végezve az országos ranglistán. Néhány nemzetközi eredményét ismertetve: 1968-ban és 69-ben is 2.hely a Vásárvárosok Kupájában Brno-ban. Kolozsváron 1978-ban a Magyar Válogatott nyeri a váltófutást. 1976-ban Országos Bajnokság 3.hely. Az Állatorvosi Egyetem elvégzése után vidékre kerül és munkája miatt abba kell hagynia a versenyzést. 1991-ben kerül Szarvasra főiskolai adjunktus, majd docens, később körzeti állatorvos. A tervezett Sportmúzeumnak Ő ajánlotta fel és adta át a legtöbb serleget (38 nyert serlegből).
Jansik András sakkozó
1969 óta a Szarvasi Sakk Egyesület (jogelődjének) tagja, ma is aktívan versenyez. 43 éves sportpályafutása során részt vett a 38 szarvasi rendezésű Nemzetközi Sakkverseny (Alkotmány Kupa) szinte minden versenyén, és szarvasiként egyedül tudott nyerni 1977-ben. 3 éven át az NBII-ben szereplő csapatnak 5 évig első táblás játékosa. Nemcsak versenyzőként , hanem egyesületi elnökségi tagként is segíti a klub munkáját.
Molnár István kézilabdázó
10 éves korától kézilabdázik, a játékot még Bankó Sanyi Bácsi kezdte tanítani korosztályának. A 60-as évek elejétől a szarvasi Spartacus utánpótlás-csapatában szerepel, egyébként kapusként játszik. Közben a Pataki György vezette középiskolás csapatában is eredményes. Még középiskolásként a felnőtt csapatba is bekerül, amivel az NB II. be kerülnek. 1974-ben fejezi be a játékot.
Huszár István kajakozó, versenybíró
Általános iskolás korában kosárlabdázóként kezdte a sportolást, majd kajakozni kezd és a Szarvasi Kajak-Kenu Klub alapító tagja. Ifjúsági aranyjelvényes sportoló szintet ér el, ami az I. osztálynak felel meg. Versenyzői pályafutása 15 évig tart, melyben sokszor ér el jó eredményt, Vidék Bajnokságon ezüstérem, az I. Simon Fiala Kupa első győztese. Az aktív sportolást befejezve versenybírói minősítést szerez és immáron 25 éve egyre nagyobb versenyeken szerepel. Első vidéki versenybíróként a Magyar Kupában rendszeresen, de már nemzetközi szinten Európa Bajnokság, Világ Bajnokság, Világ Kupa versenyeken is ismert közreműködő, már csak az Olimpia hiányzik versenybírói repertoárjából.
Kugyela Balázs kézilabdázó
Gyermekkorától a kézilabda játékkal kötelezte el magát. A Szarvasi Spartacus, majd a Sz. Főiskola Spartacus játékosa megyei bajnokságból indulva az NB II-be jutva, majd néhány éves szereplés után az NB I/B-ben is játszik. Tehetséges, meghatározó játékos volt és közel 20 éven keresztül játszott a különböző nevű és osztályú szarvasi csapatokban
Mihály István labdarúgó
Nagyon jó atlétikai képességekkel rendelkezett, középiskolás korában a Békéscsabai VTSK–ban atletizált, (főleg sprintszámok, távol, magasugrás). 1965-75-ig a Szarvasi Spartacus SC, majd annak jogutódja játékosa volt. Része volt a csapat megyei bajnokságból NB II-be jutásának. 1998-tól a Szarvasi KOMÉP igazgatójaként nyugdíjba vonulásáig a Városi Sportlétesítményeket is felügyeli.
Posztumusz kitüntetés Kovács Béla (1913-1982) testnevelő tanár
Miskolcon érettségizett, majd a Magyar Királyi testnevelési Főiskolára került és végzős hallgatóként a berlini olimpia megnyitóján a magyar főiskolai tornászcsapa tagjaként szerepelt. Diplomásként Budapesten a Fasori Gimnáziumban kezdett tanítani, majd egy év múlva, 1937-ben a Szarvasi Evangélikus Főgimnázium tanára lett.Folytatta elődje (Oláh Miklós) munkáját, bekapcsolódott a szarvasi sportéletbe, a 40-es évek elején a szarvasi kézilabda, majd röplabda élet egyik alapítója, játékosként is szerepel, bár az atlétika és torna volt erőssége. 1948-ban pl. az alábbi iskolai sportszakosztályokat tartotta életben: atlétika, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, asztalitenisz, úszás. Nem szándékozott élsportolókat nevelni, ( így is sok tanítványa vált ismert sportolóvá helyi, vagy más sportegyesületekben folytatva) a szarvasi tömegsport lelkes szervezője volt. Jó alapokat adott, megszerettette a sportot tanítványaival. Más helyi iskolában is tanított, az evangélikus általános iskolában, Luther Tanítóképző Intézetben, a Mezőgazdasági Szakiskolában, majd az FMGT-ben és a Szakmunkásképzőben is. Hétvégenként sportolóival versenyekre utazott, de ha éppen nem, tanítványai kérésére szombat és vasárnap este is bejött kinyitni a tornatermet és edzést, játékot vezetni. A 70-es években testnevelő tanár bátyja segítségével erdei tornapályát alakított ki az Erzsébet–ligetben, mely 20 évig működött. 4 évtizedet tanított Szarvason, 1975-ös nyugdíjba vonulása után még 1978-ig.
