Go, Bridget, go!

Ha új év, akkor új lendület, nagy ígéretek és fogadkozások! Minden szingli, teltebb és egyéb káros szenvedélyekkel sújtott nő így van ezzel. Na, jó, majdnem minden szingli, stb. nő. És ha van valaki, aki megtestesíti ezt a Nőt, akkor az maga Miss Bridget Jones. Aki sorozatosan mellényúl, ha pasikról van szó, rosszkor szólal meg és akkor is kínos dolgokat mond, csetlik-botlik és nyuszilánynak öltözik a könnyűvérű hölgyek és papok buliján. És aki valamiért mégis ellenállhatatlan. Imádjuk a nőies formáit, a humorát és a csípős nyelvét, a barátairól már nem is szólva. Igazi és szeretnivaló nő, úgy, ahogy van. És ha már itt tartunk, akkor René Zellweger nekem Bridgetként jobban tetszik, mint amikor csontsovány.

Miss. Jones naplója nagyot robban a 2000-es évek elején, mert egy olyan érzékeny társadalmi pontra tapintott rá, ami nagyon sok nőt (és férfit) érint(ett). A magány és a társ hiánya bizony sokszor kétségbeesett tettekre sarkallja Isten gyermekeit és a sors senkit sem kímél. Akár bombaformában vagy, akár néhány plusz kilót viselsz magadon, abban mind egyformák vagytok, hogy megtalálni a nagy ő-t bizony állatira nehéz.

És bár sokszor elbotlunk és feladjuk és visszazuhanunk, mégis valami hajt és űz bennünket előre, amíg aztán elérjük a célunkat. Persze a nevetés mögött azért ott vannak a könnyek is, ez tagadhatatlan. De Bridget Jones rá az „élő” példa, hogy a reményt sosem szabad feladni, mert a boldogság akár ránk találhat egy kissé morózus, ronda pulóveres férfi személyében. ☺

Kinek ajánlom? Minden olyan embernek, aki elég nyitott a brit humorra és szeretne valami vidítót olvasni a hideg, fázós napokon.

Nóra