A döntő napján majdhogynem az esélytelenek nyugalmával érkeztünk az iskolába, hiszen pontosan tudtuk, a korcsoportunk büszkélkedhetik néhány rendkívüli tudású tanulókból összeállított csapattal is. Rövid megnyitó után, már kezdődött is a verseny. Kilencven percet kaptunk a feladatlap kitöltésére, amely elsőre soknak tűnhet, de bizton állíthatom, hogy szükségünk volt rá! A verseny lezárultával, az első, egyöntetű megállapításunk az volt, csak utolsók nem szeretnénk lenni.
A gyors javításnak hála, hamar elkezdődött az eredményhirdetés. Szokás szerint, most is az utolsókkal kezdték, így természetesen nagyon megörültünk, mikor nem a saját neveinket hallottuk meg először. Örömünk egyenesen arányosan növekedett a kiszólított csapatok számával. És utána elérkezett a mi időnk, minket szólítottak… Méghozzá az első helyen! Széles mosollyal az arcunkon vettük át az első helyezésért járó jutalmat, valamint a polgármester úr által felajánlott különdíjat is.
Reméljük, jövőre sem lesz másként!
Pekár Edina
Vajda Péter Evangélikus Gimnázium 10.J