Nóra
A cirkusz titokzatos világa mindig is izgatta az emberek – a kívülállók – fantáziáját. Szinte minden korban megjelenik ez a téma a műalkotások között; számos videoklip, film témája ez. Pedig a hozzákapcsolt romantikus elképzelések ellenére nagyon is kemény, zárt világ ez, sajátos törvényekkel. Mégis mindig felkapják őket.
A cirkusz megélt már számos hullámhegyet és hullámvölgyet, sokan „eltemették” már, sokan nem hittek, hisznek benne. Pedig a cirkusznak mindig van jövője, amíg vannak gyermekek, amíg vannak gyermeki lelkük egy darabját megőrző felnőttek. A cirkusz ereje abban rejlik szerintem, hogy olyan ősi nyelvet beszél, amit mindig mindenki megért(het). Szavak nélkül közvetít nagyon emberi érzéseket, a csodát, az illúziót varázsolja elénk a fűrészpor illatú sátor alatt. Jó hinni benne, még ha csak addig is, amíg kilépünk a világba. Egy rövid ideig bepillantást nyerhetünk ebbe a zárt világba.
Aki pedig még jobban érdeklődik iránta, aki az előadás után is magával szeretné tudni a cirkuszt, akkor olvassa el H. Orlóci Edit: Szabad a porond – A magyar cirkuszi testnyelvjáték (1890-1914) című könyvét.
Hogy kinek ajánlom ezt a könyvet? Mindenkinek, akinek a cirkusz többet jelent, mint a Van máááááásik! (világhírű!) felkiáltás. ☺
Nóra
{jomcomment}
