Lipták Judit
Dr. Seres István történész, orientalista régóta kutatja a török-magyar kapcsolatok gyökereit. Hétfőn este Békésszentandráson arról győzte meg a közönséget, hogy a törökökről nem szabad csak a 150 éves országdúlásra gondolnunk. Azt sem feledhetjük, milyen sokszor nyújtottak nekünk segítő kezet.
A jeles orientalistát Hévízi Róbert, a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület elnöke hívta meg Békésszentandrásra. Az apropót a Rákóczi-szabadságharc emléknapja szolgáltatta. Éppen 310 évvel ezelőtt, 1703. május 6-án adta ki ugyanis II. Rákóczi Ferenc a híres „Breznai kiáltvány”-t, amelyben hadba hívta az ország lakóit.
Aki elment hétfőn este az előadásra a Körös Művelődési Házba, az olyan dolgokat tudhatott meg a Rákóczi-szabadságharcról, amelyek biztosan nem szerepeltek az iskolai történelem könyvekben.
– Ez a szabadságharc Törökországban kezdődött és ott is végződött – kezdte mindjárt egy meglepő mondattal előadását dr. Seres István. Kifejtette: a szabadságharcot lényegében Thököly Imre Törökországból hazatérő emigránsai indították el, s a bukás után Rákóczi és vele együtt számtalan magyar nemes és nem nemes ember is ugyanoda menekült.
Dr. Seres Istvántól olyan érdekes tényeket is megtudhattunk, mint az, hogy a török szultán Rodostó (ma Tekirdag) örmények által lakott negyedében huszonnégy házat bérelt ki a magyar fejedelem és kísérete számára. Volt olyan ház, amelyet száz éven át bérelt az aktuálisan uralkodó szultán, egészen addig, amíg a magyarok leszármazottai éltek benne. E házak egyikéből írta képzeletbeli nagynénjéhez címzett leveleit Mikes Kelemen is.
Dr. Seres István az elmúlt években több alkalommal járt Törökországban, a magyarokhoz kötődő régi emlékeket kutatta. Mint mondta, eközben módja nyílt találkozni egy olyan 100 éves emberrel is (történetesen éppen Ali Babának hívták), aki gyermekkorában ugyanabban a házban lakott, melyben egykor a magyar fejedelem is.
– Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy nem csak Thököly Imre, majd később II. Rákóczi Ferenc, hanem az 1848/49-es szabadságharc bukása után Kossuth Lajos is Rodostóban talált menedékre – zárta előadását a jeles történész. Hozzátette: Rodostóban nagyon sok a magyar emlékhely. Szobrok, parkok, utcák hirdetik a magyar történelem nagyjainak dicsőségét. S ha magyar állami vezetők látogatnak Rodostóba, akkor a török-magyar barátság emlékparkjában elültetnek egy-egy fát. Megtette ezt Göncz Árpád, legutóbb pedig Orbán Viktor is.
