Dr. Jeney Zsigmond megbízott főigazgató szerda délelőtti megnyitójával vette kezdetét a XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet, ill. a hazai halas szakma talán legrangosabb hazai tudományos tanácskozására mintegy 150-en regisztráltak előzetesen.
Az idén a szervezők a következő szekciókba várták az előadókat: haltermelési technológiák és takarmányozás, halegészségügy, természetesvízi halászat, vízökológia.
A kétnapos tanácskozás nyitányaként hagyományosan a plenáris előadások hangzanak el, amiben elsősorban szakmapolitikai kérdéseket vitattak meg.
A gyakorlati oldalat képviselő két nagy halas szervezet, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége és a Magyar Akvakultúra Szövetség előadói is nehezményezte, hogy az utóbbi években az ágazatnak elkopott a nyereségteremtő képessége, a termelési költségek folyamatos emelkedését nem lehet érvényesíteni a kereskedelmi csatornákon keresztül, ráadásul Magyarországon kiugróan magas általános forgalmi adó sújtja a haltermelőket, de egészében véve az élelmiszertermelést is.
A szakma kutatási-fejlesztési oldalát képviselők egyértelműen hiányolják, hogy a K-F-I szektor kimaradt a Halászati Operatív Programból, ezzel súlyos helyzet elé állítva az érintett kutatóintézeteket és egyetemi karokat. Ezt egyébként a szakpolitika sem cáfolta. Ahogy azt dr. Jeney Zsigmond zárszavában jelezte, az ágazat gondjait rögzíteni fogják egy „Szarvasi Deklarációban”.
A Halászati Tudományos Tanácskozás szakmai elismertségét bizonyítja, hogy a 150 résztvevő között itt volt Szépe Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának vezetője, a két nagy halas érdekvédelmi képviselet, a MAHAL és a MASZ vezetése és tagjai, de képviselve volt a még a Magyar Tudományos Akadémia is. A Halászati Tudományos Tanácskozást figyelemmel kísérte az intézet elmúlt negyven évét képviselő két korábbi vezető, dr. Müller Ferenc és dr. Váradi László, valamint dr. Bakos János, az intézet nyugalmazott kutatója is.
