Novellista és művészeti író. Saját bevallása szerint nem alkalmas regényírásra, s költészetre sem vetemedik. Novelláiban impressziókat, pici mozzanatokat örökít meg, melyekbe játékos formában belesző egy kis filozófiát. Ő Bíró Gyula, akit mi, szarvasiak iskolaigazgatóként ismerünk (SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar, Gyakorló Általános Iskola). Azt kevésbé tudjuk róla, hogy a tollat is jól forgatja. Akik tegnap délután eljöttek a városi könyvtárban tartott író-olvasó találkozóra, meggyőződhettek erről.
Bíró Gyula beszélgetőtársa dr. Szilvássy Orsolya volt, aki – bár ritkán jutott szóhoz -, igyekezett a beszélgetést olyan mederbe terelni, hogy minél többet megtudjunk az iskolaigazgató irodalmi munkásságáról. Nos, ami kiderült: első irodalmi próbálkozásai a Szarvason töltött főiskolás éveihez köthetők, első kötetének megjelenését azonban szülővárosa, Berettyóújfalu finanszírozta. Rendszeresen megjelennek írásai a nagyváradi „Várad”, az aradi „Irodalmi Jelen” és a hazai „Spanyolnátha” című művészeti folyóiratokban.
Műveinek szereplői között gyakran találunk festőket, írókat, filozófusokat. Kedvelt témája a szerelem. Kedvenc írói közé tartozik Alberto Moravia és Orbán János Dénes. Műveit mindig egyes szám első személyben írja, saját bevallása szerint azért, mert mint minden író, ő is kicsit nárcisztikus.
Miután a közönség képbe került Bíró Gyula írói munkásságát illetően, jött a hab a tortán: az Uborkaszeletek. Ezt a címet viseli a novella, melyet ő maga olvasott fel Bizonytalan reggelek című kötetéből. A humorral fűszerezett írás betekintést engedett abba a váncsodi konzervgyárba, ahová Bíró Gyula még főiskolai hallgatóként szegődött el nyári munkára. A közönség jól szórakozott. Senki sem bánta meg, hogy eljött.
*
Az Ünnepi Könyvhét keretében négy irodalmárt hívott közönségtalálkozóra a városi könyvtár. Május 31-én Niedzielsky Katalin újságíró, június 4-én Bíró Gyula novellista volt a vendég. Június 10-én Harencsár László meseíró és mesemondót, június 11-én pedig Darvasi László írót várják.
