A Jobbik februárban benyújtott rendelet-tervezete alapján alapított emléknapot legutóbbi ülésén a Békés Megyei Közgyűlés. A Molnár Sándor Megyei Emléknapot július 14-én rendezi meg Köröstarcsán a megyei önkormányzat, ahol tisztelettel adóznak azok előtt, akiket a kommunizmus alatt sérelem ért, illetve a még élőknek egy emléklapot is átnyújt a megyei vezetés. Az emléknapot minden évben megrendezik.
A meghívottak személyére a közgyűlési képviselők tesznek javaslatot, akik az alábbi körből kerülhetnek ki:
akiket az 1945 és 1950 közötti népbíróságok – Békés megye esetében 1945 és 1948 között a gyulai, majd annak megszűnte után a szegedi népbíróságok – ártatlanul meghurcoltak, koncepciós eljárás során elítéltek;
akiket 1945-től bírósági ítélet nélkül internáltak;
akik a kommunista diktatúrával szemben aktív ellenállást fejtettek ki, különféle szervezkedésben vettek részt (Sárréti Sasok, Fehér Gárda, stb.);
akik a kuláküldözések áldozatai;
akik olyan kistulajdonosok voltak, akiknek a vállalkozását, ahhoz szükséges termelő eszközeit elkobozták, ezzel egzisztenciálisan tönkre tették őket;
akiket az 1951-től működő katonai munkaszolgálatra igénybevettek;
akik az 1958 és 1961 közötti időszak – az utolsó kolhozosítási hullám – áldozatai.
Molnár Sándor köröstarcsai parasztgazdát 1950-ben végezték ki koholt vádak alapján. A vád ellene gyújtogatás volt, míg a tanú egy megfélemlített, tízéves kisfiú, s a tárgyi bizonyíték pedig egy ÁVO-s őrnagy által a bíróság asztalára tett néhány fűszál volt. „A hóhér még az ítélet meghozatala előtt vonatra szállt Budapesten” – mondta el a kivégzett parasztgazda unokája, aki részt vett a közgyűlésen, és hozzájárulását adta, hogy az emléknap a koncpeciós eljárás után kivégzett nagyapja nevét viselje.