A kuláküldözés áldozatainak emléknapja alkalmából pénteken délután megemlékezést tartottak a békésszentandrási községháza előtti emlékműnél.
Hévízi Róbert, a szervező Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület elnöke beszédében röviden visszatekintetett a kuláküldözést megelőző eseményekre. Felidézte az 1947-es „kék cédulás” választást, amikor a kommunista párt csalással jutott hatalomhoz.
– Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-i, kecskeméti beszédében világossá tette, hogy a mezőgazdaság átalakítását kollektivizálással, szovjet mintára létrehozott kolhozok létrehozásával kívánják megvalósítani. Röviddel ezután megalakult a kulákellenes AVO-különítmény, amely kifejezetten a földbirtokos gazdák figyelésével, üldözésével, táborokba kényszerítésével foglalkozott. Bár a törvény szerint csak a 25 holdnál nagyobb birtokkal rendelkező parasztok számítottak kulákoknak, a gyakorlatban minden a helyi pártvezetőkön múlott. Mindenki, akinek egy kis földje volt, szabad prédává vált. A parasztokat gazdaságilag tönkretették a beszolgáltatási rendszerrel, sokukat koholt vádak alapján súlyos börtönbüntetésre ítélték. Békésszentandráson csaknem kétszázan kerültek kuláklistára – idézte fel a történelem szomorú időszakát Hévízi Róbert.
A megemlékezés végén a résztvevők koszorúkat és mécseseket helyeztek el a községháza előtti emlékműnél. Ezt a faragott oszlopot a II. Világháború és az 1956-os forradalom utáni időszak üldözötteinek hozzátartozói állították 2006-ban.
