Lipták Judit
Névadó ünnepséget tartottak kedden délután a csabacsűdi művelődési házban. A kulturális intézmény a XIX. századi jeles oktatás-politikus, Eötvös József nevét vette fel.
A rendezvényre a helyi vezetők mellett eljöttek a szomszédos települések képviselői is. Itt volt Szakács Jánosné, Örménykút polgármestere és Brlás János, Kardos polgármestere. A művelődési ház színültig megtelt, az ünnepségen ugyanis részt vettek a helyi óvodások és általános iskolások is.
A megjelenteket először Molnár József, Csabacsűd polgármestere köszöntötte. Bevezetőjében Eötvös József szavait idézte: „A világon nem a tudomány, hanem a szeretet művel csodákat.”
A névadóról két jeles személyiségtől hallhattunk érdekes előadást. A csabacsűdi származású pedagógus és történész Sindely Pál elsősorban Eötvös József csabacsűdi kötődéseiről beszélt, Erdész Ádám, a megyei levéltár igazgatója pedig tágabb kitekintésben szólt Eötvös Józsefnek a magyar oktatás fejlődésében betöltött szerepéről.
Eötvös Józsefről mindenekelőtt tudni kell, hogy Trefort Ágoston és Klebelsberg Kunó mellett a magyar oktatásügy utóbbi két évszázadának legjelentősebb alakjaként tartják számon. Két alkalommal is betöltötte a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot: 1848-ban a Batthyány-kormányban, majd az 1867-es kiegyezés után az Andrássy-kormányban.
Dr. Erdész Ádám hangsúlyozta: Eötvös József nevéhez fűződik az általános iskolai oktatás kiterjesztése és törvényi szabályozása, a magyarországi tanítóképzés rendszerének megteremtése és mindennek köszönhetően az analfabetizmus felszámolása.
Amint azt Sindely Pál előadásából megtudhattuk, Eötvös József Rosty Ágnessel kötött házassága révén szorosan kötődött Csabacsűdhöz. Sokat tartózkodott az itteni Rosty-birtokon, s Trefort Ágostonnal együtt (aki szintén Rosty-lányt vett feleségül) iskolát alapított a Rosty-birtokon. Nem csak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is tanították a betűvetésre.
A későbbi miniszter Eötvös József tehát Trefort Ágostonnal együtt gyakorlatilag megteremtette a későbbi Csabacsűd kulturális életének alapját. (Azért beszélünk „későbbi” Csabacsűdről, mert a települést csak 1924-ben alapították, előtte a Chabachyde-pusztai birtokok Békésszentandráshoz tartoztak).
Az 1959/60-ban felépített és a közelmúltban felújított csabacsűdi művelődési ház tehát mostantól Eötvös József nevét viseli. Arról, hogy az ő nevét vegye fel, Sindely Pál javaslatára döntött a helyi képviselő-testület.
A névadó ünnepségen a helyi óvodások és általános iskolások is közreműködtek, Eötvös József írásait olvasták fel. Az épület falán elhelyezett táblát Molnár József, Erdész Ádám és Sindely Pál közösen leplezte le.
