Szeptember 11-én ebédidőben érkezett meg 11 finn diák és három tanár Szarvasra, a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumba, hogy 5 nap alatt megismerkedjenek egy kicsit a várossal és részt vegyenek a Szilvanapokon. A fogadó tanulók között voltak végzős, 10.- és 11.-es diákok is. A végzősök már februárban megismerkedtek az idelátogatók többségével és azokat fogadták vissza, akiknél ők akkor vendégeskedtek, az alsóbb évfolyamosok pedig abban is reménykedve ajánlották fel, hogy pár napig befogadják a családba a finneket, így majd talán ők is kijuthatnak Finnországba; meg természetesen az angol nyelvtudásukat használni, finn tudásukat pedig bővíteni szerették volna.
Miután érkezéskor mindenki megölelte a rég nem látott ismerőseit vagy megismerkedett a házigazdájával, egy családi ebéd következett. Ezt a napot egy sétával a Körös partján majd egy közös csapatépítő játékos délutánnal zártuk. A két csapat közül, akiknek nevei: Nalle, mint plüssmackó és egyszerűen Team „B” volt, az utóbbi nyert, azonban mindenki részesült a finom hot dogban, amit tanáraink készítettek el, amíg mi játszottunk.
Csütörtökön Lajosmizsére, a Tanyacsárdába látogattunk, ahol friss, meleg pogácsával és bodzaszörppel vártak ránk, majd elindultunk egy rövidebb lovas kocsi túrára. Amikor visszaértünk, rögtön kezdődött is a lovasbemutató. Először a csikósok karikás ostorukat használva hajtották a lovakat, majd egyesével a pusztaötös, a csikósok a különböző ügyességi feladatokkal, mint például a ló leültetése, a négyesfogat akadályhajtással, mutatkoztak be. Mindezek után magunk is kipróbálhattuk a lovaglást, volt is, aki élt a lehetőségekkel, hiszen több finn lány is rendszeresen lovagol otthon. A látogatás végén ebédelni mentünk, gulyásleves és túrós palacsinta volt a menü, amit élő zene mellett fogyaszthattunk el. Mindenki nagyon jól lakott és tele energiával készült a délutáni kecskeméti városnézős és vásárlós programra.
Az utolsó közös programok pénteken voltak. Ekkor délelőtt mindenki iskolába ment, ott először a saját óráinkon, majd egy közös dupla angol órán vettünk részt. Ezen az órán keresnünk kellett olyat az osztályban, aki zoknit viselt, 10-nél több országba utazott már vagy éppen több mint 2 nyelvet beszél, ezen kívül is sok más elgondolkodtató és egyben szórakoztató feladatot hajtottunk végre csapatokban, vagy önállóan. Az ebédet a Szeparé étteremben fogyasztottuk el a Körös partján, majd közelebbről is megismerkedtünk végre a folyóval egy kétórás kenuzás során. Utunk a nagy Magyarország közepéhez, onnan vissza a zsilipig vezetett. Volt, aki a visszaútnál a kajaktelepen végül inkább feladta a harcot, de a többség végig bírta a távot. Aztán így, hogy már kellőképpen elfáradtunk, meglátogattuk a Mini Magyarországot is. Ezt a programot is, mint a héten mindet, a finn és a magyar diákok is egyaránt élveztük, ráadásul pénteken a szép napsütéses időnek is örülhettünk. Amikor vége lett a hivatalos programoknak, mindenki egyénileg tervezhetett hétvégi elfoglaltságot, de legtöbben így is a Szilvanapokat választottuk. Ott is találkoztunk, és kisebb-nagyobb csoportokban beszélgettünk, vásároltunk és nézelődtünk, többek között élveztük a Tessedik táncegyüttes fergeteges táncbemutatóját.
Vasárnap este még sort kerítettünk egy közös pizzázásra. Itt már nagyon felszabadult és vidám hangulat uralkodott, még a másnapi búcsúzkodás sem érződött, csak mikor a vacsora végén a finn diákok és tanárok egy dalt énekeltek nekünk.
Hétfőn reggel 7-re kellett az iskola előtt lennünk, amikor is volt, aki teljesen végleg, de volt, aki az újra találkozás reményével búcsúzott el az új barátoktól, hiszen a héten nemcsak a nyelvtanulás, de az új ismeretségek kötése is nagyon nagy szerepet kapott. Még ebben a pár napban is rengeteg élményt és új tudást szereztünk, ezek közül is talán az egyik legfontosabb, a finn „pacsi” szó volt a kedvencünk az újonnan tanult dolgok közül, ami így hangzik: YLAFEMMA.
Lustyik Rebeka 12.B
