Hartay Csabának már hét alkalommal volt „komoly” könyvbemutatója, október 5-én rendezte meg a nyolcadikat. Hét verseskötet áll a háta mögött, a most megjelent kötete próza. Mondjuk, hogy regény. Címe kissé meghökkentő: Lerepül a hülye fejetek. A címadás bejött, a kiadó és terjesztők ráharaptak a kötetre. Nemzedéki regény, novellafüzér, sztorigyűjtemény – mondják róla, akik már olvasták.
Zsúfolásig megtelt a szerző nemzedékének tagjaival a Zebra félhomályos terme, s mint később kiderült, részben a „regény” szereplőivel. A siker garantált volt.
Úgy indult a dolog, ahogy szokott: megszólalt egy „konferanszié”, aki bemutatta a szerzőt, akit viszont nem kellett bemutatni közönségének; a moderátort, aki Szegedről jött, irodalomtörténész, de mint később mondta, most mégsem az, de majd lesz, és akit a bemutató felkonferálója át is keresztelt. (Nagy siker volt.) Úgyhogy a hangulat az első pillanattól kezdve „fokozódott”.
Ezután elhangzott az első kérdés, amire a szerző a következő, fel nem tett kérdésekre is megadta a választ. A beszélgetők mögött képek futottak a vetítővásznon: régi sztárok, meg egyebek. Egy-egy kép zajos sikert aratott, nem kis zavart idézve a beszélgetés fonalában: ezeken a képeken a közönség kötetben szereplő tagjai láthatták magukat – anno. Remekül szórakoztak.
Maradt azért idő további kérdésekre is. A válaszokból megtudtuk, hogyan lett költő a Költő, és hogyan lett a Költőből író. Azt is, hogy bizonyosan lesz újabb verseskötete, lehet, hogy prózakötete is, de lehet, hogy nem. Továbbá azt is, hogy a történetek Szarvason és Szeghalmon játszódnak, a szereplők egy része eredeti nevén szerepel, más részük nem. Volt tanárait megkímélte a megnevezéstől, de azért bizonyára rájuk lehet ismerni. És bekövetkezett a nagy önleleplezés is: ez a regény „én-regény”, a Shado becenevű főszereplő Hartay Csaba, aki kora ifjúságának kalandjait foglalta írásba.
– Minden történet igaz, ha nem is egészen úgy történt, ahogy az a valóságban megesett – mondta a szerző. Azt is elmondta, hogy műve nem fog olyan botrányt kavarni, mint neves kortársáé, Grecsó Krisztiáné, aki „kibeszélte” faluját. Biztató, hogy a terjesztő máris sokszorosát rendelte meg eddigi kötetei példányszámának, és hogy a könyv szépen fogy.
Beszélgetés közben Demeter Olympia olvasott fel részleteket a műből. Ezekből kiderült, hogy fiatalos, nyelvileg profán prózáról van szó. A bemutató egy megrendezett, „spontán” dramatizált részlettel zárult, szereplői a könyvben szereplők közül kerültek ki.
– F –
