Nemes Ildikó párjával együtt három (köztük egy súlyosan beteg) kisgyermeket nevel, kevéske pénzből. Az Ótemplomi Szeretetszolgálat vasárnapi ételosztásának ő is ugyanúgy örült, mint azok a közmunkás asszonyok, akiknek havi 49 ezer forintos fizetésből kell kigazdálkodniuk a konyhapénzt.
– A gyerekektől az idős nyugdíjasokig minden korosztály sorba áll itt ma, ételhordóval a kezében. Egyre nagyobb a szükség, egyre többeknek jelent gondot már a napi ebéd előteremtése is – mondta Lázár Zsolt esperes, aki munkatársaival, segítőivel együtt immár sokadik alkalommal szervezett ételosztást Szarvason. A mostanihoz a Vas megyei evangélikusoktól kaptak adományt, így tudták beszerezni az alapanyagokat a 850 adag babgulyáshoz és egy kisebb adag marhagulyáshoz. Az étel 25 perc alatt elfogyott.
Kriska Mihály nyugdíjas kovácsmester örült, hogy az ő ételhordójába is jutott a babgulyástól. Mint mondta, rá van szorulva, mert korábban termelőszövetkezetben dolgozott, így kevés a nyugdíja. Aztán egy félmosollyal hozzátette: jó szakácsuk van az „ótemplomiaknak”, mert eddig ahányszor eljött az ételosztásra, mindig finom volt a vasárnapi ebédje.
Nemes Ildikó egy fehér műanyag vödörrel érkezett, jó pár adag ételt vitt haza.
– Nagy a család, a párommal együtt három kisgyermeket nevelünk, a legidősebb 6 éves, a legkisebb 9 hónapos. A kettő között van egy 4 éves kisfiú, aki sajnos mozgáskorlátozott. Sok a kiadás, kevés a bevétel, segélyt pedig nehezen adnak – mondta a fiatalasszony. Hozzátette: ingyenes ruhaosztásokra is gyakran elmegy, mert a családban sem tudja senki segíteni őket.
Kicsit odébb három hölgy beszélgetett. Nekik is jutott az ételből. Nevüket és arcukat nem vállalták, csak annyit mondtak: akinek 49 ezer forintos közmunkabérből kell megélnie, az nem csoda, hogy sorbaáll az ingyen ételért.
– Nem szégyen ez, csak kellemetlen, hogy idáig süllyedtünk. Egész nap utcát takarítunk, állva eszünk, bokorba pisilünk, s még annyi pénzt se kapunk, hogy legalább minimális szinten megélhetnénk belőle – mondta keserűen egyikük.
