Kedden egy Erdélyben (is) játszódó filmről írtam és talán nem véletlenül: ez a hétvége egy nagyon szép, felemelő és emlékezetes erdélyi eseményt tartogat nekünk. Történetesen a Székelyek nagy meneteléséről van szó. És ha Erdély és irodalom, akkor ki más jöhet szóba, mint Wass Albert?
Egy időben nagyon divat lett Wassról beszélni, írni, idézni őt és egyébként is, volt egy mai szóval élve hype körülötte, ami engem egy idő után taszított. De szerencsére minden csoda három napig tart, elmúlt az össznépi hisztéria és végre lehetett Wass Albertet helyén kezelni, olvasni, értelmezni és átérezni.
Nagyon összetett és érdekes világ az övé: sosincs otthon, de mindig otthon jár az esze és a szíve, nagyon kettős és egyszerre nagyon is egyértelmű. Sok regénye közül választhatnék, de az egyik számomra leginkább tetsző kisregénye a Jönnek című.
Erdély visszacsatolása a téma és a bevonuló magyarok fogadása: a trianoni tragédia egy rövid időre semmivé vált, újra egybeforrhatott az, ami mindig is eggyé tartozott. Belegondolni is szívet remegtető, hogy milyen lehetett ezt átélni. Éppen ezért a nem mindennapi élményért ajánlom mindenki figyelmébe Wass Albertnek ezt a könyvét. Olvassuk szeretettel és izgalommal, úgy, ahogy a vasárnapi menetet várjuk.
Nóra
(A kézdivásárhelyi református templomban a holnapi Székelyek nagy menetelésére készülnek)