Folyton változó világunkban igazi kincs, ha valami állandó és jó is. Amire mindig lehet számítani, ami megnyugtató állandóságot, ugyanakkor folytonos inspirációt jelent. Így vagyok én is a Nők Lapjával.
Pedig nem mai csirke, 64. életévét is betöltötte már, de valahogy megtalálja mindig a kor nőit. És itt most szándékosan nőt írtam, nem csajt (ami ugye nem is magyar szó), mert a Nő sokkal több, összetettebb, érettebb és talán intelligensebb is, mint csak egy csaj. Remélem értitek mire gondolok. Szóval volt ő már Magyar Nők Lapja, de ez a jelző lekopott róla, nem feltétlenül politikai okokból: egyszerűen azért, mert mindenki így ismeri és kész. Nem tesz hozzá többet, ha magyar – címkézzük, mert a Nők Lapja már önmagában is hungarikum, ha mondhatom némi fellengzős felhanggal.
Szóval ez az az újság, amelyet megtalálunk minden újságosnál a legkisebb postahivataltól kezdve a csilli-villi hírlapkereskedésekig. Idős kora ellenére tényleg mérvadó és tartalmas, szeretem a mélyinterjúkat és a kulturális ajánlóit, jó és megéri odafigyelni rá. Rangot és elismerést jelent megjelenni benne, és bár hozzánk is betörtek a Nagy női magazinok (Elle, Cosmo, Marie Claire, stb.) a Nők Lapja továbbra is megállta a helyét.
Ami azt illeti nincs sok időm olvasni úgy általában: mindenki ismeri az átlagos anyák és háziasszonyok sorsát. Legyünk őszinték: a legtöbb nőhöz hasonlóan én is a lakás legkisebb helyiségében szoktam olvasni, itt van nyugtom és egy kevés időm is. Hozzá kell tennem, hogy egy lapszám így kitart kb. 3 hétig, szóval rentábilis a befektetés. ☺
A másik hely, ahol a nők legtöbbje olvasni szokott, az az orvosi rendelők váróterme, illetve a fodrászat, bár itt könnyű elcsábulni holmi pletykára. De az orvosnál más a helyzet. Egy újsággal nagyon könnyű kivédeni a kéretlen fecsegőket, a szóra éhes idős hölgyeket, a csevej kényszeres nőket. Azelőtt a vonaton és a buszon is ezzel tudtam megelőzni az unalmas és kényszeredett beszélgetéseket. Csak egyszer vallottam kudarcot: nem volt ülőhely, sőt, annyi hely sem volt, hogy rendesen állni lehessen, így esélyem sem volt újságot olvasni, ebből pedig egyenesen következett, hogy a mélyen az intim szférámban tartózkodó középkorú férfi nekem mesélt az éppen zátonyra futott kapcsolatáról és annak legintimebb részeiről. Erre mondják, hogy rosszkor voltam rossz helyen, közel 2 és fél órán át.
A Nők Lapja egy olyan lap, amely minőségi és tartalmas, számomra nagyon fontos. De legyenek bármilyenek is az elvárásaink, a lényeg, hogy olvassunk, lapokat és folyóiratokat egyaránt. Én nagyon szeretem azt a pillanatot, amikor a kezembe veszem a még érintetlen oldalakat, megérzem a nyomda jellegzetes festék illatát, valami kis izgalom üli meg ilyenkor a lelkemet. ☺
Kívánom, hogy minél többen átéljék ezt a kellemes borzongást.
Nóra