Békésszentandráson tavaly szeptemberben kezdődött el a „Szőnyegszövés éve”. Ennek keretében találkozók, előadások, könyvbemutatók segítségével elevenítik fel a nagy múltú szentandrási szőnyeggyártást, mely világszerte ismertté tette a község nevét.
E rendezvények sorába illeszkedett a Kultúrházi Kávéház január 22-i programja, melyre egykori szőnyeggyári dolgozókat hívtak meg. Szép számban el is jöttek a Körös Művelődési Házba az egykori szövőnők, karbantartók és más dolgozók.
A házigazda Hévízi Róbert köszöntőjében elmondta: idén egy kiállítással is méltó módon szeretnének tisztelegni a kézi csomózású perzsa és torontáli szőnyegek készítői előtt. Ehhez tárgyi eszközöket, fotókat gyűjtenek.
A rendezvényen Hrncsjarné Dorogi Mária vállalta fel azt, hogy egy interaktív előadás keretében, a jelenlévők bevonásával feleleveníti a kezdeteket és a virágkort. A kezdeteket – mint az bizonyára sokak előtt ismert -, egy erdélyi házaspárnak, Farkas Jánosnak és Strassner Vilmának köszönheti a település. A szőnyeggyár jellegzetes épülete 1924-26. között épült. A Békésszentandrási Keleti Szőnyegipari Rt. megalapítása Bagi Alajos nevéhez fűződik. A két világháború között az üzem folyamatosan fejlődött. A második világégést a szőnyegek és az anyagok a gyár pincéjében vészelték át.
A háború után aztán Szabados György vezetésével ismét virágzásnak indult a termelés. 1951. májusában tizenhat taggal megalakult a szövetkezet. Az alapító tagok nevét a találkozó résztvevői együtt elevenítették fel. Többen is felidézték Kondor Ilona és Tomonyiczka Anna alakját, munkásságát. Hrncsjarné Dorogi Mária emlékeztetett arra, hogy az 1950-es években a szövetkezet már több mint 50 országba exportált.
Kiderült, a jelenlévő egykori dolgozók mindannyian jó szívvel emlékeznek az „Elnök kartárs”-ra, azaz Nagy Bélára, aki 1967-től irányította a szövetkezet munkáját.
– Nagy munkabírású elnök volt, őr virágoztatta fel igazán a szőnyegszövést. Akkoriban Gyomaendrődtől Körösnagyharsányon át egészen Nagykamarásig szinte az egész megyében működtek kihelyezett részlegek. Komoly bedolgozói rendszert is kiépítettek. Szinte minden szentandrási családban volt szőnyeggyári bedolgozó. Esténként, éjszakánként még a férfiak is bogoztak, hogy javítsák családjuk anyagi helyzetét, taníttatni tudják gyermekeiket – idézte fel a múltat Hrncsjarné Dorogi Mária.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy Nagy Béla idején a szőnyegek egy részét a Herendi Porcelángyár mintái alapján készítették. A békési községben készült szőnyegek ma már a világ minden táján megtalálhatók. A magyar parlamentben és a köztársasági elnöki palotában is szentandrási szőnyegeken lépkedhetnek a vendégek.
