Babák Z
Az Szarvasi Női Kézilabda Klub a TÁMOP 6.1.2-11/1-2012-930 számú, „SPORTTAL AZ EGÉSZSÉGES ÉLETÉRT” című nyertes pályázat megvalósítása során cikksorozatban taglalja az egészséges életmódot elősegítő legalapvetőbb tényezőket. A sorozat mostani részében az elhízás és a túlsúly kialakulása, gyógyítása és megelőzése kerül terítékre, néhány hasznos tanáccsal kiegészítve.
Az elhízás lényege a kóros zsírlerakódás. A felesleges zsírszövetek megoszlása alapján ma két alaptípust szokás elkülöníteni: Az alma típusú elhízás a hasra, mellre, nyakra és az arcra lokalizálódik. A kóros zsírlerakódás központja a köldöktáj. A végtagok a fartáj és a combok kevésbé érintettek. A körte típusú elhízás központja a köldök és a szeméremcsont közötti alhas. A zsírlerakódás az alhason, a fartájon és a combokon legjelentősebb. A felsőtest, a karok és az arc érintettsége kevésbé jellemző.
Elhízásról akkor beszélünk, ha az egyén testsúlya a kívánatosnál 20%-kal nagyobb. Orvosi értelemben túlsúlyosságról van szó, ha a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege között. Az „elhízás” szó a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát jelenti. Sok sportoló, testépítők, nehézatléták általában túlsúlyosak anélkül, hogy elhízás állapotáról lehetne szó. Az elhízás azért jelentős probléma, mert jelentős rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség és a társadalomra nehezedő fokozott gazdasági teher sem elhanyagolandók.
Az elhízás ma legáltalánosabban elfogadott mérőszáma a testtömeg-index (BMI = body mass index). Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Egy 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében: 80/1,8×1,8=24,96. Ha a kapott szám kevesebb, mint 18, kóros soványságról beszélünk. A BMI alapján további sovány, normális, túlsúlyos, elhízott, végül 35-ös index fölött kórosan elhízott állapotról van szó. A „kórosan elhízott” kategória létjogosultságát nem mindenki ismeri el, ilyenkor már az elhízás kategóriáját is kórosnak tekintik.
Mi áll az elhízás hátterében?
A túlsúly leggyakoribb okozója a helytelen életmód. Az ok egyszerű: testsúlyfelvételt okoz, ha a kalória-bevitel tartósan meghaladja a fizikai aktivitással leadott kalóriát. A kalóriatöbblet következménye mégis egyénenként más és más, ebben pedig a következők játszhatnak közre.
Kétségtelen, hogy vannak családok, ahol a családtagok láthatóan elhízottabbak az átlagnál, ami genetikai tényezőkre enged következtetni. Mégis jelentősebb a szociális öröklődés szerepe: az egyes családtagok táplálkozási és életviteli szokásai rendszerint hasonlóak. A genetikai és szociális öröklődés különválasztása bonyolult feladat. Az ikerkutatások eredményei valódi genetikai okokra is szolgáltattak bizonyítékot.
A család mellett a munkahelyi, társasági körülmények is nagymértékben befolyásolják, hogy az ember mit és mennyit iszik, illetve eszik. Egyes társadalmakban, szubkultúrákban a kövérség státusz szimbólum, a nők kövérségét pedig a nőiesség, az anyaságra való alkalmasság jeleként kívánatosnak tartják. Jól megfigyelhető a világ bármely pontján, hogy a sokáig éhezett népek gyorsan elhíznak, ha jó életkörülmények közé kerülnek. Így például az afroamerikai asszonyok fele elhízott. Hasonló jelenség tapasztalható a hazai roma lakosság körében is.
Sokan rosszkedvüket, netán kóros hangulatváltozásaikat „kezelik” evéssel. Bánatukat, unalmukat vagy éppen indulataikat főként édességek fogyasztásával próbálják megszüntetni. Mások kövérségük miatt kialakult önértékelési zavarukat gyógyítják lakomákkal, és ezzel bezárják az ördögi kört. A kövérségre sokan úgy tekintenek, mint az akaratgyengeség, jellembéli fogyatékosság jelére. Ezzel ellentétben a kövérség krónikus betegség és nem önként választott életmód.
Szervi rendellenességek okozta elhízás
A helytelen életmód mellett az elhízás hátterében lehetnek betegségek is, amelyet gyakran szervi rendellenességek okoznak. Egy sor egészségügyi rendellenesség kísérő tünete lehet kisebb-nagyobb túlsúly: Jellemzően közéjük tartozik a pajzsmirigy elégtelenség, a központi idegrendszeri betegségek.
A központi idegrendszer szervi rendellenességei közül ki kell emelni a hipotalamusz betegségeit. A hipotalamusz vegetatív idegrendszeri központ, az összes belső szerv és a teljes hormonális rendszer központi irányító szerve. Felelős az éhségérzésért, jóllakottságért, nemi késztetésért, a szervezet hőháztartásáért, egyszóval minden akaratunktól független életfunkció szabályozásáért. Működési zavarát bármilyen szervi betegség, vérzés, daganat, gyulladás, sérülés kiválthatja. Szervi okokkal nem magyarázható, rendkívül összetett, olykor bizarr tünetekkel járó működési rendellenességét dienkefalózisnak nevezzük, melynek kapcsán extrém elhízás és extrém lesoványodás is előfordulhat.
Az elhízás tényének megállapítása nem kíván orvosi felkészültséget. Fontos viszont a háttérben esetleg meghúzódó betegség kimutatása és célzott kezelése. Az elhízás teljes körű belgyógyászati kivizsgálást igényel az okok és a már kialakult következmények felméréséhez és eredményes gondozásához. A precíz kivizsgálás sok esetben tartós kórházi elhelyezést igényel.
A kezelés célja az alapbetegség gyógyítása, a testsúly normalizálása, a szövődmények hatékony kezelése és az egészséges életmód fenntartásának megtanítása. Az alapbetegség gyógyítása abban az esetben jön szóba, ha a kövérség okozója valamilyen szervi, többségében hormonális betegség.
Ennél sokkal célravezetőbb út a megelőzés, melynek már a gyermek születésekor meg kell kezdődnie. Fontos az anyatejes táplálás, mert az anyatejet helyettesítő tápszerek édesek, korán hozzászoktatják a babát az édes ízhez és a magas kalória-bevitelhez. A nem szoptatott gyermekek kövérebbek, fizikai teljesítőképességük és betegségekkel szembeni ellenálló-képességük csökkent.
Kisgyermekkorban az édességek kerülése a legfontosabb. Az édesség iránti természetes vágyat inkább gyümölcsökkel csillapítsuk. Az édesség iránti felnőttkori igény a korai hozzászokás függvénye. Iskoláskorban a testmozgás minden formája (sport, balett, tánc, kertészkedés, barkácsolás, stb.) megfelelő lehet a hízás megakadályozásához. Felnőttkorban már nem elegendő a fizikailag aktív életmód, a táplálkozás is észszerű kontrollt igényel mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Felnőtteknél a szervezet fejlődése ugyanis már nem kíván többlet energiát.
A gyógyulási esélyek elsősorban az elhízás mértékétől, az elhízás szövődményeinek súlyosságától és a beteg motivációjától függenek. Az elhízás olyan fokú esetei, amikor már mozgásterápia nem jön szóba, rossz prognózisúak. A legnagyobb erőfeszítésekkel leadott akár 20-30 kg-os fogyás sem segít, és legfeljebb hetekig tartható. A jól kezelhető betegek testsúlya 80-120 kg között van. 35 feletti testtömeg-index esetén a gyógyulási esélyek rohamosan csökkennek.
Hasznos tudnivalók
Az elhízás könnyen megelőzhető és nagyon nehezen gyógyítható, életveszélyes idült betegség, mely már gyermekkorban elkezdődik. Megelőzése, kezelése nem egyszeri, hanem egy életre szóló program.
Az elhízás csak bizonyos határig gyógyítható, de alkoholfogyasztás mellett nem lehetséges.
Rövid idő alatt nem lehet tartósan lefogyni, mert az inzulin-receptorok érzékenysége éhezés hatására fokozódik. A koplalás utáni időszakban tehát minden falat duplán fog hasznosulni, ezért az a legrosszabb fogyókúra! A leghatékonyabb az egészséges fizikai aktivitás és a táplálkozás közötti összhang megtalálása.
Elhízás szempontjából a legveszélyesebb időszakok a fogamzásgátló tabletták szedésének első hónapjai, a terhesség és a dohányzásról való leszokás időszaka. Az orvos által megfelelően megválasztott hormonális fogamzásgátló tabletta megfelelő életmód mellett nem hizlal. A dohányzás a füst által keltett endorfinok miatt éppolyan élvezetet nyújt, akárcsak az édesség evése. A leszokás ideje alatt ezért kapnak rá a nassolásra. Leszokásnál fokozottabban ügyeljen a testmozgásra, nikotinéhségét rágógumikkal, nikotintapaszokkal csökkentheti.
Terhesség alatt szedjen vitaminokat és ásványi sókat tartalmazó gyógyszertári készítményeket. A hazánkban szokványos vegyes táplálkozás mellett legalább 3200 kcal ételt kell elfogyasztani ahhoz, hogy az anya és a magzat szervezete is megkapjon minden vitamint és ásványi sót. A megoldás mérsékelt kalóriafelvétel teljeskörű ásványi só és vitaminbevitel mellett.
