A Makan Méhészetbe látogatott ma Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő pénteken. A képviselő még január közepén szólalt fel az EP-ben a magyar akácosok védelmében. Azóta rengeteg támadás érte a az Észak-Amerikából származó növényt, amit Európa a veszélyt jelentő, terjeszkedő fajok közé sorolna, azonban még a természetvédők között is megoszlanak a vélemények arról, hogy irtani vagy hagyni. Többnyire azt írják a rovására, hogy átalakította az ország háromszáz évvel ezelőtt jellemző erdőszerkezetét, de pl. a WWF Magyarország véleménye szerint nem szükséges változtatni azon a szabályozáson, hogy védett területen nem szabad új akácost telepíteni.
Egy biztos, a magyar akácosoknak köszönhetjük az évi 25 ezer tonnás méztermelés felét, így nem babra megy a játék, hiszen az ágazat jó néhány családi gazdaságnak a megélhetését biztosítja. A Hungarikum Bizottság Szarvasra kihelyezett ülése kapcsán Szarvasra látogató Glattfelder Béla, aki különösképp magyar méhészet védelmét jelölte meg a kezdeményezés egyik fő céljaként, szeretett volna egy ilyen szarvasi gazdálkodóhoz látogatni. A választás a Makan Méhészetre esett, aminek tulajdonosa, Makan János mutatta meg a méhészkedés szüretelését, a pergetést, miközben a vendég első kézből kaphatott információt az ágazat helyzetéről. Az EP-képviselő segített a pergetésben, miközben örömmel nyugtázta, hogy a művelet során használt gépek mindegyike magyar gyártású. A jó egyórányi beszélgetés során kitértek a méz, ill. a járulékosan képződő propolisz pálinkában való oldhatóságára, valamint a szervezetre gyakorolt jótékony hatására is.
