Már a Hungarikum Bizottság kihelyezett üléséhez történő helyszínválasztás is jelezte, hogy pénteken akácügyben történik valami.
– A Hungaricum Bizottság fontos döntéseket hozott a mai napon itt, Szarvason, e történelmi városban, régi falak között… egy olyan városban amely méltán büszke arra, hogy Tessedik Sámuel dolgozott itt, és rengeteget tett a magyar vidékért – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Hungarikum Bizottság Szarvasra, a Tessedik Sámuel Múzeumba kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón. – A mai napon döntöttünk a magyar akácról. Hungarikummá nyilvánítottuk. A magyar akác az Alföld, a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, és a világon egyetlen ország sem ért el olyan eredményeket az akáccal való gazdálkodásban, mint Magyarország – folytatta a bizottság elnöke.
Egyúttal az akácméz is hungarikummá lett, ill. a zsolnai kulturális negyed, Herz téliszalámi, az Ilcsi szépítő füvek, a makói hagyma és a klasszikus magyar nóta is megkapta a kitüntető címet. A magyar értéktárba a Theodóra ásványvizek, a Kékkúti és a Kereki, a magyar védőnői szolgálat, a vizsolyi biblia és a vizsolyi református templom és a magyar íj került.
A sajtótájékoztató után a bizottság Tessedik akácfájához vonult, ahol Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Dankó Béla országgyűlési képviselő, Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő, Farkas Zoltán, a megyegyűlés elnöke és Babák Mihály polgármester elültettek egy akácot, ezúttal gömbakácot.
