A magyar régészet napja alkalmából egész napos programot szerveztek az iskolásoknak a Tessedik Sámuel Múzeum munkatársai. A múzeum termeiben múzeumismereti feladatlapokat kellett a diákoknak kitölteni, majd az udvaron három emberi sírt feltárni. Azoknak sikeresen oldották meg a feladatokat, régésztanonc diplomával a kezükben mehettek haza, amit Gulyás András régész és Roszik Zoltán, a múzeum igazgatója adott át a fiataloknak.
Tíz órakor a székelyes kilencedikesek töltötték meg élettel a termeket, miközben a teszthez keresték a megoldásokat.
– A Székely Szakképző Iskolából érkeztünk két osztállyal, először a tizedikesekkel majd a kilencedikesekkel. Mindkét osztály szakközépiskolai osztály, így értelemszerűen a történelem érettségi tárgy is lesz. Azzal, hogy eljöttünk ide a múzeumba, egy kicsit életszerűbben szerettük volna a “holt tárgyakat” megjeleníteni a diákok előtt – mondta a diákok történelem tanára, Tóthné Lipták Erzsébet. – Mind a két osztály két csoportban dolgozott, először a múzeum dolgozói által összeállított feladatlapot kaptak. Itt elrejtett tárgyakat kellett megkeresniük és azokat jellemezni. Ezek a tárgyak elsősorban az alföldi kultúrához, a vonaldíszes kultúrához tartoztak, most pedig itt az udvaron régészkednek. Három jelképes sírt tárnak fel, ahol igazi emberi csontvázakat rejtettek el. Itt még meg kell tanulni hogyan bánjanak az eszközökkel, különösen a nagyobb lapátokkal és arra kellett nagyon vigyázniuk, hogy a csontokat eredeti helyükről nem mozdítsák el. Akik a legjobban szerepelnek a múzeum dolgozóitól régésztanonc diplomát kapnak, és természetesen én is, mint történelem tanár, a legjobb csoportokat egy-egy ötössel jutalmazom majd.
Lány osztály lévén természetesen az ásás némi sikongatással járt, mikor valami keményebbe ütközött a szerszám, és többször szakadt fel a megkönnyebbült sóhaj az ajkakról, “hú, csak egy kő!”
