19 város 27 intézményében 150 programmal várták a múzeumok a látogatókat az első alkalommal megrendezett magyar régészet napján. A Tessedik Sámuel Múzeum már az első körben egy programsorozattal csatlakozott a rendezvényhez, aminek a szombati záróeseménye volt Gulyás András régész előadása, amiben a szarvasi várról osztotta meg legfrissebb kutatásainak eredményét. A nézőtéren – a témából kifolyólag – inkább az érettebb korosztályok képviselői foglaltak helyet, az ifjúságot sajnos csak két székelyes diák képviselte.
Az első ásatást Gulyás András tavaly vezette, de csak az idén gyorsult fel, amikor a termál miatt már szorította az idő, és végre talált is valamit. Közben megkapta Juhász Iréntől, a múzeum korábbi régészétől a szarvasi vár anyagát, és úgy két hónapja, márciusban kezdett játszani a térképpel és a korabeli metszetekkel, amik között vannak egymást tökéletesen megerősítők, de van nagyon ellentmondó is.
– Még mindig nem jöttem rá, hogy az 1600-as Dillich-féle vár mit ábrázol. A szarvasi várat, persze, de miért van az, hogy egy hat évvel későbbi rajz teljesen mást mutat. Szerintem először, 1600-ban olyan szemtanú mondta el Dillichnek, aki nem emlékezett pontosan a várnak az alakjára, megvannak az épületek, valószínűleg azok romjait látta, mert Cserkesz Omár felgyújtotta az egészet. Viszont a másik ember, aki az 1606-os munkáját csinálta Dillichnek, az már biztos, hogy jobban emlékezett. Az 1688-as Bouttats-féle kép viszont zseniális. Én azt fogadom el most, az egy jó metszet.
A képeken jól látszik a várárok, ami 25 méter széles volt – mondta Gulyás András. Az altalajnál Juhász Irén 22 métert mért. Az árokból származó földből és sárból rakták a falakat. Sajnos földvár volt, és ugye sárból várat, legalábbis tartódat nem lehet építeni. Ha kőből épült volna, akkor most lenne egy csodálatos várfallal körülvett óvárosunk a mostani Ótemplom, a Bolza-kastély, az óvónőképző tömbje, a mezőgazdasági főiskola tömbje egészen a Víziszínpadig, valamint a Petőfi Sándor utcából egy 10 méteres sáv helyén. A bejárata valahol a Szabadság utca 5. alatt levő négyemeletes belső (déli) sarkán lehetett.
Az előadás után többen elemezték Gulyás Andrással a korábbi térképeket, amiket összevetettek a mai Google-félével, ill. a metszeteket, amiken dzsámi és minaret is látható volt. A régész tervezi, hogy hamarosan szerkesztett formában is közreadja kutatási eredményeit.
