Egy balatoni fehérborral és szakmai vezetéssel kezdődött tegnap késő délután az a borkóstoló, ami egyben egy új üzlet megnyitását is jelentette, és ami remélhetőleg nem csak egy új üzlet nyitását jelenti a jövőben Szarvason. Az eseménynek azért van hírértéke, mert manapság bátorság kell ahhoz, hogy az ember ne egy kínai, vagy egy használtruhás boltot nyisson, hanem olyat, ami nem az alapszintű életvitelhez szükséges cikkeket árul, ami kicsit túlmutat az elemi szükségleteken.
A másik különlegessége az üzletnek, hogy a város azon részén, a Kossuth utca elején nyílt, amire az utóbbi egy évben éppen a boltbezárások voltak a jellemzők. Most, hogy talán látszik a városrehab alagútjának a vége, – bár néhányan még reménykedünk, hogy az átadón meglepiként egy metrómegállót is lelepleznek, ami megkönnyíti a pesti ingázók dolgát,– talán a boltbezárásokat is felfüggesztik a túlélők, bármennyire ésszerű is lenne az.
A megnyitóra eljöttek a jóbarátok és a borbarátok is, hogy szemrevételezzék a lelőhelyet. Miután a bortermelők kísérletező kedve reneszánszát éli, a borfogyasztási szokások is átalakultak. Újabb és újabb házasításokból egyre lazább borok, mintegy társasági italként funkcionáló, illatos italok kerülnek ki, amiket az ésszerűség jegyében egyre lazábban is csomagolnak, így a polcokon a sorakozó üveges kiszerelések mellett dobozos és petpalackos fehérborok és rozék is sorakoznak. A húsz éve, mikor még a kocsis bort is üvegbe palackozták, ez még szentségtörés lett volna, de ma a minőséggel igyekeznek feledtetni a parafadugók illatát.
Reméljük, beigazolódik a mondás, bátraké a szerencse!