Postafiók
Az Aranykor Nyugdíjas Egyesület Kárpátaljára szervezett utat. Izgalmakkal készülődött a társaság az ukrán problémák miatt, de Tusjak János elnök megnyugtatott mindenkit, hogy a kintiek szerint semmi probléma nem lesz. Valóban nem is volt, sőt egy igen élmény dús öt napot töltöttünk ezen a csodálatos vidéken.
Szállásunk Mezőgecsén volt a Fazekas Panzióban, ahol kényelmet, kitűnő reggelit, uzsonnát és vacsorát, valamint sok-sok figyelmet-kedvességet kaptunk Klárikától és Gyulától, házigazdáinktól. Vezetőnk a gecsei polgármester- Mester András volt az öt napon át, aki alapos felkészültséggel, helyismerettel kitűnő választásnak bizonyult: valódi mestere a turistaprogram szervezésének. Az első állomásunk Beregszászon a Beregi Múzeum volt, ahol gazdag gyűjteményt láthattunk Sepa János igazgató jóvoltából.
Második nap Nagyszőlősön a Perényi kúria és a Kankóvár történetével ismerkedhettünk, majd Huszt vára alatt református templomot néztünk meg. Aztán Rahó, Fehér és Fekete Tisza összefolyása a fenséges Máramaros vidékén. Az Asszony-vallató hídon, a Nagy-ág felett átkelve nem vallottak asszonyaink. Végül a Kossuth szobor megkoszorúzása következett Técsőn. Útban a szállásra megálltunk egy fantasztikus borkóstolóra Bene faluban a Parászka pincénél: királylányka, jégbor, a pravoszláv misebor, a kabor és a különleges grúz bor, a saperavi. Jól szórakoztunk az ifjú Parászka előadásán, valamint ő és útitársunk, Gombkötő János sziporkázó vicc-vetélkedőjén.
A harmadik napon Tiszaújlakon a Rákóczi emlékek felidézése, a Turul szobor megkoszorúzása következett. Szolyván meglátogattuk a „málenykij robotra” elhurcoltak emlékhelyét. Íza faluban a kosárfonás művészetével ismerkedhettünk, majd megálltunk Európa földrajzi középpontjánál, Terebesfehérpatak közelében. Aztán a Szinevéri Nemzeti Parkban túráztunk, fel a tengerszemhez. A negyedik napon a Vereckei szoros és a hágó következett, rossz utakon. A hágón megkoszorúztuk a honfoglalóink emlékművét, elgyönyörködhettünk a Keleti Beszkidek fenséges csúcsaiban és a zöld völgyek Gyímesre emlékeztető, ruszinok lakta falvaiban. Visszafelé a Schönborn-i kastélyt tekintettük meg, és borvizet kóstolhattunk. Majd felcaplattunk a fenséges Munkácsi Várba. Itt is, mint az utunk során mindenütt, alapos történelmi áttekintést kaptunk Andrástól. Hazafelé még megnéztük Beregszász város nevezetességeit. Este bőséges vacsora beregi fogásokkal, gecsei néptánc bemutató, majd borozás és szó szerint össztánc követezett.
Az utolsó napra maradt Beregszász városa, áruház, piac, majd haza. A sok-sok friss emlék, és a halmozódott fáradság közben már nem zavart bennünket, hogy kb. két óra alatt értünk át az ukrán-magyar határon. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek, hiszen barátság, kedvesség, szíves vendéglátás fogadott bennünket mindenütt, és csodálatos hegyek-völgyek, emberek. Kell ennél több?
dr Reszkető P.
Fotó: Tusjak János
A csapat Fazekaséknál
Asszonyvalaító híd
Európa földrajzi középpontjánál
Fehér és Fekete Tisza
Fekete_hegy
Munkácsi látkép
Munkácsi várban
Parászka pince
Szojvai emlékezés
Tiszaújfalui turul
Vereckei hágónál
