Az ünnepi könyvhét alkalmából négy szarvasi illetőségű kötet került bemutatásra a stílszerűen szarvasi könyvnégyre elnevezett rendezvényen a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében pénteken délután, miközben szép csendben, őszi falevélként potyogtak a falakról a chovános diákok festményei. Úgy néz ki, hogy az ilyen helyi értékkel bíró kultúrára van igény. A terem szépen lassan megtelt. A kezdéshez közeledve az lett a szlogen, hogy mindenki hozzon magával még egy széket.
Elsőként Molitórisz Pál Szarvasi emberek című négyszáz oldalas könyvét Brachna Irén ajánlotta a közönség figyelmébe. A könyv a tősgyökeres szarvasiaktól a csak “átutatzóban” 10 évig itt lakóig, a bútorboltostól a könyvesboltosig, a vidám és jó humorútól a mogorváig, ill. a 4 képviselővel együtt összesen 18 életutat – Molitorisz Adolf, Dérczy Ferenc, Popják György, gróf Bolza Pál, Szarvasi György, dr. Mendöl Tibor, a “rizses” Litauszkyak, Kiszely György, Kékesi László, dr. Palov József, Praznóczy Iván, Kergyik György, Sztancsik György és Lendvay László mellett Borgulya Pál, dr. Tóth Pál, dr. Zerinváry Szilárd, Tepliczky János képviselők életét, valamint a régi szarvasi Baráti Kör és a Szarvasi Dalkar történetét mutatja be.
Nem olcsó, szabadkozott a szerző, de évtizedes munka van a 400 oldalba sürítve, ami igazi könyvritkaság is egyben. 70 számozott példányt nyomtattak belőle, amiből mintegy 50 kerül kereskedelmi forgalomba. Érdemes igyekezni, ha valaki számozott példányt szeretne a könyvespolcán tudni.
Seidl Ambrus két könyvet mutatott be. Bíró Gyula megbízásából a Lovadzót, amit csak úgy aposztrofált az iskolaigazgató, hogy tehetséges gyerekek verseinek gyűjteménye. Szándékosan nem a legjobb kritikát kapott, ahogy ő mondta, a legjobban felmagasztalt írást választotta, hanem Sass Júlia Zita bemutatkozóját és A verseny című versét olvasta fel, ami neki nagyon érdekesnek tűnt. Julcsi aki bemutatkozóját így fejezi be: “élni jó”, nagyon belopta magát Seidl Ambrus szívébe. Ettől nagyon emberi ez a kötet, mondta a katolikus plébános, aki matektanár létére verselemzésben is vállalhat helyettesítést.
A másodikként Fetzer József apát 1938-as kiadású könyvének reprintjét mutatta be Ambrus atya. Az apát 2 év káplánság után 47 évig szolgált Szarvason. 1938-ban megírta a plébánia 150 évének történetét a Historia Domus alapján.
– Ha már kiadjuk, akkor az 1938-tól terjedő időszakról is írjunk valamit – mondta Seidl Ambrus, de ő nem akart versenyre kelni elődjével, ezért egy évenkénti felsorolással tárgyszerűen folytatta.
A könyv elején a még csillogó tornyú, Magyarország egyetlen Szent Kláráról elnevezett temploma látható, a hátulján a templom oltárképéről maga Szent Klára ajánlja a kötetet.
Utolsónak, de nem utolsó sorban dr. Demeter László elmesélte a történetét annak, hogy hogy került hozzá Kállay Ferentz: Historiai értekezés a’ nemes Székely nemzet’ eredetéről, hadi és polgári intézeteiről a régi időkben című műve. Dr. Demeter Erdélyben jártában-keltében arra jutott, hogy “székely barátaink nem nagyon tudják a saját történelmüket”, ezért fogalmazódott meg Kállay Ferentz könyvének újrakiadása a fejében, amit meg is tett tavaly. Kivitték Szentegyházára, az őszi hadjáratra, ahol bemutatták a könyvet az ottaniaknak, és nagyon tetszett nekik.
Mind a négy kötet, könyv vagy könyvecske a Digitális Kalamáris kiadásában jelent meg. A nyomda tulajdonosa elmondta, azt a célt tűzte ki korábban, hogy az ilyen helyi értékkel bíró könyveket megmentse az utókornak. Ezt a misszóját csak addig tudja folytatni, amíg a szarvasiak partnerek ebben, és megvásárolják.
Ügy nézett ki, hogy a hallgatók vették is a lapot, pontosabban könyveket, mert az előadás után hosszú sor kígyózott a könyvespult előtt.
