A szarvasi Városi Könyvtár író – olvasó találkozóra invitálta az irodalomkedvelőket június 12-én, az Ünnepi Könyvhét első estéjén. A már állandó házigazdának számító Bíró Gyula művészeti író vendége ezúttal Vitéz Ferenc költő, író, szerkesztő, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem főiskolai docense, a Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézet vezetője volt.
Vitéz Ferenc 1991-ben adta ki első verseskötetét, majd az azóta eltelt időben saját irodalmi atmoszférát teremtett irodalmi és művészeti folyóiratával, a Néző Ponttal.
Bíró Gyula debreceni ismeretségük három mozzanatát emelte ki: egy novellájáról írt kritikát az író; egy művészeti kiállítás megnyitója, amely kihagyhatatlan volt Vitéz Ferenc bevezetője miatt; és – amiről az író most hallott először – Vitéz Ferenc kreatív írás szemináriumára Bíró Gyula írt novellát „házi dolgozat”-ként az egyik női hallgató felkérésére.
A bemutatkozás valódi apropója az író legfrissebb, az Ünnepi Könyvhétre megjelenő tanulmánykötete, az Angyalkapuk és szövegjáratok, amellyel a szakrális, az irodalmi, a vizuális és az esztétikai kommunikáció területére kalauzolja az olvasót.
Verseivel, novelláival jelen van az országos irodalmi folyóiratok oldalain, de nem kötelezte el magát sehol. 2006-ban megalapította a Néző · Pont című irodalmi, kulturális és művészeti folyóiratot, annak írója, szerkesztője, tördelője és kiadója egy személyben. Kompromisszumképesnek tartja magát, különösen, mert csak saját magával kell egyezségre jutnia a munkafolyamatok során (persze ez sem mindig könnyű). A szépirodalmi munkákon kívül több mint 250 nagyobb tudományos közlemény jelent meg az igazi értékeket közvetítő folyóirat oldalain, amelyet több mint 100 előfizetőjének ő maga postáz el rendszeresen.
Összekapcsolódik életében a tanítás és az író világa. Az egyetem docenseként előadásaiban friss, naprakész példatárra támaszkodik, melyet gyakran az írói tevékenység során szerzett tapasztalatokból állít össze. Tanít természetesen kreatív írást és kiadványszerkesztést is. Szerencsés embernek tartja magát, mert azzal foglalkozik, amit igazán szeret, és tanítani is arról tud, amit a gyakorlatból jól ismer. (Véleményünk szerint az is szerencsés, aki ilyen tanár előadásait látogathatja.) Büszkén „dicsekedett el” az író azzal is, hogy 10 éves lányának nemrég jelent meg az első könyve, amelynek fordulatai még őt is meglepték.
A bemutatott versek között megismerhettük a Most című vers érdekes művészeti alakzatát, a zeneiséget megjelenítő Ritmusok és Zene című művét, de kitért a modern társadalmi kultúrát is meghatározó facebook-jelenségre is az Itt ülök, itt ülsz verse kapcsán.
Kötetei (Lábjegyzetek, Ahol) mindazok számára izgalmas kirándulást jelentenek, akik érdeklődnek az irodalom és az esztétika kapcsolata, a kortárs művészeti felfogások iránt, vagy egyszerűen szeretik a kortárs magyar költészetet. Közelebbről is megismerkedhettünk egy példaként szolgáló, értékteremtő munkával, amely Vitéz Ferenc alkotótevékenységét jellemzi.
Baginé Tóth Erika
Fotó: Berec Zsolt
