– Ilyenkor, Szent Ivánkor üljük meg az öröm ünnepét. Ekkorra érnek be a gyümölcsök, ilyenkor aratjuk a kalászosokat, tehát ez egy igazi termékenységi ünnep volt régen, – mondta Gergely Attiláné Mariann a Körösvölgyi Látogatóközpontban szombaton, ahová gyógynövény-ismereti túrára várták az érdeklődőket a a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai.
– Nagyon sok termékenységvarázslást tartottak ezen az ünnepnapon, ami gyógynövényekkel is történt, de például a tűznek is nagyon komoly gyógyítóerőt, tisztítóerőt tulajdonítottak. A tűzgyújtásokkal egy picikét megerősítették a Nap hatalmát. Ezért gyújtottak Szent Ivánkor tüzet, hogy segítsék a Napot megújulásában. Az ilyenkor tűzbe vetett gyümölcsnek mágikus erőt tulajdonítottak. Az almának, amit utána elfogyasztottak, tisztító erőt gondoltak, a szentiváni tűz mellett elfogyasztott cseresznyétől pedig termékenységet és bő gyermekáldást vártak, de nagyon sok varázslatot végeztek gyógyfüvekkel is – mondta a túravezető mielőtt a nemzeti park gyógynövényes kertjéhez vezette volna a látogatókat.
A Herbáriumban megmutatta és elmondta, hogy mit mire használtak elődeink, olykor a kakukkfű meghűlés kezelésében kifejtett áldásos hatásán túl kicsit pikánsabb területekre is evezve. Szó esett a vasfűről, az ókor Potemixéről, vagy a csalánról, amit Viagra híján használtak elődeink az alhasi vérbőség előidézésére. Igen, megcsapkodták vele. Igény szerint haza lehetett vinni belőle egy-egy szálat, hogy Szent Iván éjjele tényleg a termékenység jegyében teljen.
Ha ezeknek a hatásoknak az igazolására nem is volt a helyszínen lehetőség, de kakukkfűből, citromfűből, mentából, szurokfűből és cickafarkból készült teákat a túra végén meg lehetett kóstolni.
