Giricz Katalin Önkormányzati képviselő köszöntötte a nézőket szerda este, a Vízi Színház színpadán és bekonferálta az esti előadást, Bartus Gyula – Benedekfi István – Benedekfi Zoltán Lovak című musical-táncjátékát. A forgatókönyv Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színész, a Jókai színház színművésze tollából született meg. – Akinek nem ez az első darabja, ami színpadra került. Ez a mű régóta a fiók mélyén várta, hogy egyszer bemutatásra kerüljön. A darab egy vadló – Csillag – történetén keresztül mutatja be a lovak és az emberek kapcsolatát. A lovak – a „négylábúak” – és az emberek – a „kétlábúak” – (ahogy a színlapon olvasható) kapcsolata nem szívderítő történet. A történet Csillag felnőtté válásról szól, arról a küzdelemről, hogy az anya ölelő, óvó „karjaiból” befogott lovat, a gyermekkor, a szabadság után, egy másik közösségbe kerül, ahol szembekerül az önzéssel, a kegyetlenséggel, a megaláztatással. De megérinti a szerelem, és megtapasztalja a jó szándékot, a szeretetett is mind a négylábúak, mind a kétlábúak között. Rájön arra, hogy tarozni kell valahová. Végül – neveltetése miatt – békét tud kötni mindenkivel és ez a béke a többiek számára is elfogadható, sőt talán megnyugtató.
De azért nem volt ilyen egyszerű, hiszen a jelenetek ennél jóval többet mondtak. Nekem tetszet, hogy viszonylag hosszú jelenetek voltak, mint több kis epizód. Így megismerhettük a „négylábúak” tulajdonságait, mozgatórugóikat is. A négylábúaknál is különféle rangsorok vannak, amit a darab is bemutatott. A versenylovak hárman voltak Menő (Szabó Lajos), Vérmes (Csomós Lajos) és Tangó (Rubold Ödön Jászai Mari-díjas), játékuk nagyon jó volt. Jó karakterek kerültek megírásra, amit mind hárman nagyon jól formáltak meg. A színészek láthatóan vidáman, jókedvvel, könnyedén, elegánsan játszottak. Sába, a kanca (Fehér Tímea) alakítása is nagyon jó volt. Szépen tisztán, érthetően énekelt. Dala az egyik legjobb dal volt. Baba, (Gábor Anita) Csillag szerelme alakításában is voltak emlékezetes pillanatok. Roger (Nagy Róbert), – aki szerelmes Babába – igazi egyéniséget vitt az általa megformált figurába.
Mohikánt az öreg lovat Vikidál Gyula Liszt Ferenc-díjas színész, énekes alakította. Vikidál Gyulától tanulni lehetne, mert olyan érthetően, tisztán énekelt. Mohikán jelenete a többitől eltérően rövid snitt volt, de a két dal, amit énekelt, a két legszebb dal volt (első hallásra) és Vikidál ezt gyönyörűen énekelte. Mind az ének technikai része, mind a hangot tekintve Vikidál Gyula kiemelkedett. A legmeghatóbb két dal volt és az ellenpólusa a szerintem túl sok „kegyetlen” jelenetnek.
A főszereplő Csillag szerepében Vadász Gábort láthatta közönség. A történetet Csillag meséli el, az ő szemével látjuk az eseményeket. Vadász Gábor nem kis teljesítményt nyújtott, hiszen szinte végig a színen volt. Nagyon jól alakította Csillagot, az útját kereső „négylábút”. Az átélt események megváltoztatták, felnőtt. De a felnőtté válást keserves tapasztalások alapapján érte el. A vége felé énekelt egy dalt, aminek szövege nagyon jó és dallama is nagyon szívhez szóló. Ezzel és persze a többi dallal is szívesen megismerkednék mélyebben.
Nekem nagyon tetszet az előadás, mert volt mondanivalója a darabnak nem is kevés. A dalok a párbeszédeket kiegészítették, folytatták. Jól megírt karakterek egymástól elkülönültek. Más mozgatórugói voltak a versenylovaknak, más a cirkuszi lovaknak és más a munkalovaknak. A „kétlábúak” ábrázolása, akik ebben a darabban némák voltak nagyon jól mutatták a kegyetlenséget, amit az ember elkövethet a lovak ellen. De megmutatta azt az embert is, aki a lovak igaz barátja, aki igazán megérdemli az EMBER nevet. A színészek nagyon jól játszottak ebben a fordított világban.
A zeneszerző Benedekfi István és Benedekfi Zoltán . A díszlet és látvány, amely Fekete Péter munkája, nagyon ötletes volt. A háttér „falon” Szlávik Ágnes homokrajzai tették a történetet még vizuálisabbá. A szép jelmezeket Sellei Gabi tervezte, a bőrmunkák Éber Tamás munkáját dicsérik. A világítás Veres Andrásnak köszönhető. A mozgásokat, amelyek a lovak mozgását utánozták Dvorák Gábor pantomim-művész és Kerekes Judit koreográfus álmodta meg. A dalok korrepetitora Galambos Hajnalka volt. Rendező Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész.
