Kurzusokat, mesterkurzusokat tart, koncertezik, zsűribe hívják. Folyamatos mozgás, utazás az élete Hadady Lászlónak, a szentandrási születésű világhírű oboistának. A szocialista éra néhány évétől – amikor disszidensnek nyilvánították – eltekintve minden évben eljön szülőfalujába, és eltölt itt kisebb megszakításokkal négy-öt hetet. Most egy tábort szervezett I. Békésszentandrási Országos Oboás Tábor néven tehetséges oboásoknak, akikkel annak zárásaként fellépett a Polgármesteri Hivatal dísztermében. Már tervezi a jövő évi kurzust, de azt már nemzetközivé szervezi, árulta el.
Kicsit későn kezdett a szervezésbe, ezért most csak az ország területéről jött nyolc diák, akik már bejelentkeztek a jövőévire, de azt már hosszabbra, két hetesre szeretnék a fiatalok. Ez alku tárgy még, mondta Hadady László, mert egyben két hetet ő sem tud itt maradni. Minden évben vannak olyan diákjai, akik a világ több pontjáról csak azért mennek Párizsba, hogy nála tanulhassanak. Őket is ide fogja hozni jövőre, tervezi az oboista.
A műsorban Händel, Carlo Yvon, Mozart, Jozef Fiala és Beethoven művek hangzottak el a nyolc fiataltól akik különböző formációkban léptek fel mesterükkel közösen vagy nélküle. A szentandrási közönség nagy tapssal jutalmazta az oboista hölgyeket, mert az idén csak hölgyek érkeztek a szentandrási táborba.
Hadady Lászlóval egy külön cikkben szeretnénk foglalkozni.
Szülei Cserebökényben, Veresházán voltak falusi tanítók. Hat éves korában édesanyja nővére magához vette Debrecenbe, hogy tanuljon. Ott élt 18 éves koráig, amikor a zenei gimnáziumot elvégezte. Pestre került a Zeneakadémiára. Párhuzamosan a Ferencsik János vezette Állami Hangversenyzenekarban játszott. 1980-ban, 24 évesen került ki Párizsba, ahol elnyert egy állás. Egy francia együttesnek lett a szóló oboistája 30 évig, aminek a karmestere a világhírű karmester, Pierre Boulez volt.
