Augusztus 19-én este ismét megtelt a Szarvasi Vízi Színház, hogy részesei lehessenek a Csodaszarvas című musical csodáinak. Egy ismerősöm monda, aki először látta a darabot: „azt sem tudtam mit nézzek a színészeket, a táncosokat, vagy a hátteret.” Vagyis újabb rajongók csatlakoznak, akik még egyszer látni akarják, mert egyszer kevés, annyi az élmény, a látvány. Azonban úgy gondoltam, hogy a Csodaszarvasról már leírtam mindazt, amit leírhattam a bemutató kapcsán ezért beszélgetésre hívtam Dósa Zsuzsát és Varga Viktort. Zsuzsa Enéh szerepét játszotta a darabban, Viktor pedig részt vett az alkotói folyamatban kezdetektől fogva, hiszen a darab rendezője.
A Csodaszarvas keddi előadása előtt ültünk le beszélgetni Dósa Zsuzsával, a Cervinus Teátrum Művészeti vezetőjével és Varga Viktorral, a Teátrum rendezőjével, akik mindketten színművészek is.
Dósa Zsuzsa színházat vezet, játszik, több darab fordítója, de rendez, és tanít is. Nem mellesleg doktori fokozat megszerzésére készül. Több szakmai díja van, Kisfaludy- és Domján Edit-díjas, de egyéb díjakat is besöpört már.
Varga Viktor színész, rendező, drámapedagógus, Pierot-díjas művész. Pozsonyban, nem sokkal a Csodaszarvas előtt szerezte meg Mgr. art. fokozatot, azaz a Művészetek mestere egyetemi fokozatot és készül a doktori fokozat megszerzésére is.
Mindkettőjükre jellemző az igényesség, ami a színházban is nagyon fontos. Beszélgetésünk témája elsősorban a Csodaszarvas, de nem volt kikerülhető egyéb színházzal kapcsolatos téma sem.
A Csodaszarvas
A Csodaszarvas körülbelül két éve vált valósággá. Viktor komoly kutatásokat folytatott a témában. A Csodaszarvasnál is aktív részese volt a darab kialakulásában, mint a Holle anyónál. Sok-sok éjszakai beszélgetés, a három alkotó között alakította ki a végső verziót. A dalok szövegei, amit Belinszki Zoltán írt akár versnek is elmehetnek. A dalok pedig autentikusak és maiak. Gulyás Levente a Tessedikben megmutatta mire képes (ott Viktor volt a segédrendező), de a közös alkotáshoz inspiráció kell. Ezt találták meg hárman. Már a Holle anyónál jól működött az alkotói hármas (Belinszki – Gulyás – Varga), a Csodaszarvas kapcsán ez az alkotói folyamat kiteljesedett. A versek, a dalok nem csak szépek, hanem mondanivalóval is rendelkeznek, ami musicaleknél nem mindig mondható el.
A szereplők kapcsán Zsuzsa és Viktor elmondták, hogy Bardon Ivett kivételével mindegyik művésszel dolgoztak már együtt ezért hívták meg a szerepre a színészeket. Ara szerepére eredetileg Erdélyi Tímea volt kiválasztva, de egyéb elfoglaltsága miatt a bemutatót nem tudta vállalni. A kettős szereposztást pedig a színház nem vállalhatta. Így meghallgatáson (castingon) Bardon Ivettre esett a választás, ami be is vált. A gyermek szereplők is meghallgatáson vettek részt.
Elmondták azt is, hogy a próbafolyamat nagyon jó volt. Nádházy Péter és Benkő Géza is végignézte az összes próbát, amikor Szarvason voltak és esténként megbeszélték a látottakat. Benkő Gézával kapcsolatban rákérdeztem Ajanduk szerepét rá írták-e? Zsuzsa elmondta nem! Azt tudták, hogy a két sámán Benkő Géza és Maróti Attila lesz, de az hogy melyik-melyik, az később dőlt el, de a két szerepet a színészek „öltöztették” fel és vitték el két irányba – persze a rendezői elképzeléssel együtt.
Tatár Biankáról elmondták, hogy Bianka nem csak szép, szőke, törékeny kislány, hanem szorgalmasan dolgozó tehetséges színésznő is. Azért hívták meg a Csodaszarvasba, mert a Holle anyóban együttdolgozva alkalmasnak látták Emese szerepére, mind hangban, mind játékban, amit be is bizonyított. Ugyancsak a Holle anyóból hívták meg Polák Ferencet, aki a szlovák előadás Jakubja. A Csodaszarvasban a forrófejű Magort játssza.
Nem sokkal a darab ősbemutatója után Szlovákiában Nyárasdon volt egy előadás, ami nagyon sikeres volt. Nem csak a közönség, de a sajtó is nagyon jó kritikát írt, ráadásul a címlapon és egy egész oldalas cikkben méltatta az előadást az „Új Szó” amely a legnagyobb magyar nyelvű napilap kb. 300-400 ezer példányban jelenik meg. (De erről a témáról Hegedűs Éva írt pár napja részletesen a Newjságon.)
Az előadás kapcsán viszont szóba került, hogy akik a háttérben dolgoznak, milyen jó, milyen profi munkát végeznek. Viktor büszkén mondja, hogy „kineveltük a háttérben dolgozókat”. Az ügyelő, az öltöztető, a kellékes, a hangosítás, a világítás és a többiek, akármelyik színháznál megállnák helyüket. Ráadásul nem csak egy feladatot tudnak, hanem többfélét, vagyis bevethetőek más feladatra is. Éppen a Nyárasdi fellépés kapcsán volt látható, ahol nem színházi körülmények között kellett dolgozni, mobil színpadot építeni, hangosítani, világítani, stb., ahol profi munkát végeztek, mindig minden a helyén volt.
A Csodaszarvas kapcsán még annyi, hogy az előadásról írt cikkben nem írtam le a három Kabart játszó nevét, amit most pótolok: Casztvan András, Magyari Attila és Nánási Attila.
– A POSZT-on a Szerelmem, Sárdy! -t mutatták be, ami két kritikát is kapott, mind a kettő jónak értékelte. Hogyan került a Cervinus Teátrum a Posztra?
– Pályázni kell, több kategória van, de meghívásos alapon működik. A Cervinus Teátrum nem tud – egyenlőre – a verseny kategóriában indulni, mert azoknak a feltételeknek még nem felel meg. Reméljük egyszer igen. De most a Szerelmem, Sárdy!-val pályáztunk és meg is hívták. A POSZT szakmailag a legjobb megmérettetés. Oda meghívást kapni már egy elismerés.
– További tervek?
–Szeptemberben Benkő Géza rendezi Derzsi Györgyöt a Lehár Ferenc életét bemutató előadásban. Már elkezdődött az alkotói folyamat. Békéscsabán bérletbe tették a Holle anyót. Ennek időpontját sajnos még nem tudjuk. Játsszuk a Csodaszarvast is. Tavasszal egy prózai bemutatót szeretnénk, hogy mit még nem dőlt el. Ez pénzkérdés is. De lesz bérletes előadás felnőtteknek és gyermekeknek is.
– Lobbizunk, hogy a Hazárd keringő bemutatásra kerüljön Budapesten. De igyekszünk minden alkalmat megragadni a bemutatkozásra. Ehhez állandó manager munkára van szükség, amit hárman – Dósa Zsuzsa, Varga Viktor és a Színház igazgatója Csasztvan András lát el, – ki hol tud tenni valamit a színházért, azt megteszi. – András bizalma és támogatása nélkül nem lenne ilyen sikeres a színház – teszi hozzá Zsuzsa.
– Szeretnék létrehozni az emeleti teremben egy kisszínpadot, ami pódium előadások bemutatójára lenne alkalmas – mondja Zsuzsa. – A földszinti tér, ahol lenni szokott erre nem megfelelő. Körülbelül 80 fő befogadására alkalmas a terem, ami ideális.
– Szeretnénk ősszel felvenni a Holle anyó és a Csodaszarvas zenei anyagát és CD-n kiadni. A Holle anyó szövegkönyve már elkészült könyv formában és Belinszki Zoltán kiadásában. A könyv hamarosan kapható lesz. Ugyanilyen formában lesz a Csodaszarvas is kiadva, vagyis Belinszki Zoltán kiadásában. Ezek, ha aktuálissá válnak hírt adunk róla. A kiadványokat a színház nem értékesítheti, vagyis máshol lehet majd megvenni.
Ami Dósa Zsuzsával és Varga Viktorral beszélgetve megfog, az az, hogy olyan hittel, szeretettel beszélnek a színházról, amire csak azok képesek, akiknek nem napi nyolc óra a színház, hanem napi huszonnégy. Nem csak munkájuk, hanem a szenvedélyük is.
Zsuzsa, Viktor, sok sikert kívánok Nektek és a Cervinus Teátrumnak. Köszönöm, hogy rám szántátok a vasárnap délutánotokat!
