Ragadt a kilincs az édes musttól a vinicákban, mert egymást látogatták a betakarítási munka végén a szüretelők azért, hogy megtudják kinek hogyan sikerült az azévi termés, s abból milyen bor várható.
Fél évszázaddal később a szüreti szokásokat elevenítették fel együtt a Szarvasi Szlovákok Kulturális Körének és a Mezőberényi Szlovákok Szervezetének tagjai szeptember 8-án, hétfőn délután a szarvasi Szlovák Tájház udvarán. Mint már máskor is a szőlőpréseléshez szükséges jó hangulatról a szlovák iskola Lipôčka elnevezésű citerazenekara gondoskodott, Galát János vezetésével kezdték pengetni a Vínko, vínko, vínko..kezdetű dalt. A hagyományőrző programon a népdalcsokor valamennyi nótáját közösen énekelték a mezőberényiek és a szarvasiak is, hiszen egy-két szó eltéréssel egyezett a szöveg is és a ritmus is. Gyurcsik Jani bácsi hívta munkába a dalolókat azzal, hogy a szőlőt most már treba rozdruzgávať. A résztvevők Rágyanszki György és Krajcsovics János aktív segítségével leszemelgették és összeroppantották a bobuľkákat azért, hogy ízletesebb legyen majd a bor. Nagyobb vajlingra lett szükség, mert a fürge kezek hamar megtöltötték a kicsi edényt a roppantott szőlőszemekkel. A saszla és a muskotályos bogyók hamar adták édes nedvüket, százszázalékos friss szőlő üdítő került a merész kóstolók poharába. Közben Jani bácsi a római birodalomtól kezdődően, a török időket és Mátyás király korát is érintve, majd Harruckern bárót is említve a tájegység borkultúrájáról beszélt. Hosszasan kitért a vinicákban elmaradhatatlan oberačkákra, azaz a szüretekre, a munkában egymást segítő családokra, az egymásra utaltságra és a szegényebb, de annál nyugodtabb és kiszámíthatóbb emberi létre. Folytatván előadását kitért a Szarvas körüli filoxéra járványra, mely teljesen tönkretette a mára csak településrész nevekben (Simonyi-szőlő, Ezüstszőlő, Ószőlő, Érparti-szőlő) fennmaradt szőlő ültetvényeket az 1890-es években. A szüreti szokások felidézése közben a törkölyről is esett szó, ahonnan a törköly pálinka emlegetése már csak egy ugrás volt. Leviszi a vérnyomást, mondták a hagyományőrző asszonyok, majd elmesélték azt is, hogy régen egészben savanyították a dinnyét a törköly, vagyis a kipréselt szőlőhéj között. A must most lassan szaporodott, mert ahogy tisztán kifolyt a prés dongái közül, úgy szürcsölgették azt a program résztvevői. Frankó Anna a Vernosť elnöke és Csicselyné Korbely Zsuzsanna a Szlovák Tájház társadalmi aktivistája által kiötlött program célja a hagyományőrzésen túl a fiatalabb generáció megismertetése az őszi kerti munkákkal és a természet ízeivel. Így történt, hogy Szklenár Pálné 3 generációs, nyertes hájas pogácsáját és lekváros kiflijét kóstolhatta a rendhagyó népismeret órának is megfelelő programra összegyűlt közönség. Minden fárasztó munkát régebben is feltöltődéssel és evéssel zártak nagyjaink, ezért a Szlovák Közösségi Házban a Kupecz Sándor és Janurik Pál által főzött körömpörköltet együtt fogyasztották el a szüreti szokásokat felelevenítő rendezvény résztvevői, ahol Rágyanszkiné Marika kelt, szezámos pogácsái és lekváros kiflijei szolgáltak ínycsiklandó desszertként. Tehát ragadt a zamatos must, az ízletes pörkölt, a szilvalekvár és ragadtak a szüreti szokások is a fiatalabb generációra.
Kmotricza Margit
