Babák Z
37 kilométert tekertek a múzeumok őszi fesztiválja keretében a hétvégén azok a kevesek, akiket nem kedvetlenített el az egyébként elkedvetlenítő idő. Gulyás András vezetésével indultak a Szarvastól keletre eső régészeti lelőhelyek megtekintésére. Ez már a második kerékpártúra volt az idén a múzeum dolgozóinak a szervezésében. Az elsőn, a magyar régészet napján egy 38 kilométeres bringázás keretében négy nyugatra eső lelőhelyet néztek meg, a Gödényhalmot és az Arborétumban levő három lelőhelyet. Ezen az esős szombaton keletre indultak el. A túra előtt Gulyás András, a Tessedik Sámuel Múzeum régésze beszélt a túratervről.
– Megnézzük a régi Szarvas keleti részén található Strázsahalmot, ami egy őrhalom volt még a török időkben, egy nyolcezer éves település, pontosabban a település helyét mezőberényi és a gyomaendrődi út találkozásánál, és annak maradványait, valamint elmegyünk meglátogatni középkorban a környék legnagyobb települését, ami sajnos a 15 éves háború alatt teljesen elpusztult és nem építették újjá. Ez Décse falu volt, ami a 11. században létezett és virágzott, és a 12. századból már van tudomásunk róla. 1108-ban Álmos fejedelem faluja volt és 1138-ban innen adott Álmos jobbágyokat a a dömösi apátságnak.
Décse az akkori fogalmak szerint hatalmas falu volt. Mikor Szarvason húsz ház állt 1567-ben, akkor itt 160 család élt. 1596-ban a tatárbetöréskor teljesen elpusztult, és nem építették újjá.
Sajnos az idő nem kedvezett a látnivalók és a lelőhelyek megtekintésének, mint pl. az örménykúti szélmalomnál sem, ahová még földút sem vezet. Mindezek nem szegték kedvét a kis csapatnak, akik azért, hogy előre ezt tudták, lekerekeztek 37 kilométert átlag 17 km/órás sebességgel.
