A Szilvanapok óta vártuk már Péter Szabó Szilviát, pénteken el is jött. Akkor az idő tette lehetetlenné, hogy fellépjen a Vízi Színházban, most bezzeg akár ott is énekelhetett volna. Az idő és már a szúnyoghelyzet is lehetővé tette volna a szabadtéri koncertet. Most az a helyzet állt elő, hogy az Alkotmány utcai sportcsarnok technikai helyiségébe bevackolt szúnyogok, amik túlélték a csütörtöki gyérítést, a technikai személyzet életét keserítették meg.
Péter Szabó Szilvia így is megtöltötte a borzasztó akusztikájú csarnokot. Visszatérésének első élő koncertjét Szarvason adta. Mennyivel szebb lett volna, ha a Vízi Színházban tehette volna! A csarnok akusztika hiányosságait a stáb technikával, pontosabban hangerővel simán korrigálta, úgyhogy a hétfő alighanem azzal fog eltelni, hogy a KOMÉP munkatársai visszakalapálják a kifelé domborodó Lindab-lemezeket.
A NOX egykori énekese élete felét a deszkákon töltötte. A számok között mesélt akkori életéből szemelvényeket, angliai kalandjairól és visszatéréséről. Itt valószínűleg többen – mint ahogy jelen sorok írója is – rákerestek a Googlén az életrajzára, pontosabban a születési dátumára.
Majd kétórás koncertjének gerincét a NOX-os dalok képezték, de köztük újakat is elénekelt. Péter Szabó Szilvián a kezdeti megilletődöttség után végig az látszott, hogy élvezi a műsort, érezte a közönség szeretetét. Az első dolga az volt, hogy a színpad elé próbálta hívni rajongóit. Ez nem volt egyszerű dolog, mert mindenki ülőjegyet vett, de aztán egyre többen adták fel elveiket, és mentek közelebb. A koncert végére egészen besűrűsödött a színpad előtti tér. A koncertet természetesen ráadásszámmal zárta.
