A barátság szó jelentése felhígult.„Kedves Barátom” írjuk, vagy mondjuk annak, kihez csak jó társadalmi kapcsolat fűz. Kicsit úgy tűnik, mintha egy felsőbbrendű valaki méltóztatna megszólítani egy alsóbbrendűt. Fiatalok összetévesztik a barátot a társsal: a társ ugyanannak a csoportnak tagja, együtt szórakoznak, de nem ismerkednek meg közelebbről. A társ csoportban kellemesebben érzi magát, mint kettesben, a barát fordítva. A társnak nincs mélyebb mondanivalója, a barátnak van.
Sok férfi életében igen fontos szerepet tölt be a barátság, intellektuális és érzelmi fejlődésük minden fokán a barátság. Még a szerelem sem helyettesíti sok férfi számára a férfival való barátságot. Sok férfi eleve könnyelműnek és túlságosan önzőnek tartja a nőket ahhoz, hogy képesek legyenek szilárd, tartós barátságra. Pedig létezik nők közt is értékes barátság. Kétségtelen, kevesebb és ritkább, mint a férfiak közt. A nők közti igaz barátság kialakulásának és fejlődésének fő akadályát a múlt idők előítéletei képezték.
Kérdés, vajon létezhet-e férfi és nő között barátság? Vagy csak önmaguk előtt is jól titkolt és elnyomott szerelem csupán – a barátság köntösében? Ide már gyakran szól bele a kevésbé becsületes és őszinte Erósz. Ha a férfi és nő boldog házasságban él, nincs kitéve az ilyen kísértésnek. Tényleg lehet köztük barátság. De ha csak résnyire is megszakadt köztük az érzelmi kötelek, bizony könnyen alakulhat ki közöttük szerelem.
A háttérben az áll, mi az, amit a két fél igazán keres. A szerelemben ugyanis az izgalmakat, a barátságban a megnyugvást keresi mindenki. Bármilyen nehézségek is merülnek fel, férfi és nő közt nem megvalósíthatatlan ideál a barátság. De csak olyan személyek között létezhet, akiknél egyértelműen a „magasabb értékek” vannak túlsúlyban. Náluk az öröm érzései az eszményre való törekvés és valamilyen közös cél megvalósításában gyökereznek. Az ilyen barátságok teljesítményei oly rendkívüliek lehetnek, hogy nem könnyelműség részükről felvállalni az esetleges kockázatot. Aki nem vállal kockázatot, sosem fog kilépni a mindennapi banalitásokból.
A jó házasság alapja is a barátság és a szellemi közösség. Ebben az esetben a házasság időtálló lesz. Ha azonban csak szerelem volt, szellemiség nélkül, megromlik, kiürül, még fiatal korban.
Idős korban az előbbi párnál törhetetlen kapcsolatot jelentenek a köztük zajló szellemi beszélgetések, ők még ilyenkor is élénkek, tudnak lelkesedni, gondolataikat most is megosszák egymással. Utóbbi házasságban már nem tudják elviselni egymást, nagyon megkeserítik egymás és önmaguk életét. Mert nincs és sosem volt mondanivalójuk egymás számára. Amint látjuk, az igazán jól működő kapcsolatoknak az alapja mindig a barátság. Mindenképpen szellemi eredetű a bázis, amely lehet közös érdeklődési kör, hasonló gondolkodás, világszemlélet. De még a házasságok is csak akkor tartósak, ha ez a szellemi közösség fenn áll, kezdetektől fogva. Ne feledjük: ha emberekkel van dolgunk, nem értelmi, hanem érzelmi lényekről van szó. Érzelmi lények vagyunk mindannyian, akikben hemzseg az előítélet, a botladozás, akiben hemzseg a büszkeség és hiúság. Éppen ezért vagyunk mindannyian sebezhetők.
Mi magunk sebzünk meg másokat, mások meg bennünket!