Tessedik Sámuel tiszteletére, halálának napján, december 27-én 17 óra 42 perckor megkondultak az Evangélikus Ótemplom harangjai. A templomban alig maroknyian jöttek össze, hogy emlékezzenek Szarvas leghíresebb emberére. Az eseményt Csasztvanné Vass Edit éneke kezdte, majd Lázár Zsolt állt az oltár elé.
– Néhány évvel ezelőt kezdtük el ezt a megemlékező performanszt, amelyen tisztelettel emlékezünk Tessedik Sámuelről. 17 óra 42 perckor kezdjük el minden esetben a megemlékezést, és 18 óra 20 perckor fejezzük azt be Tessedik szobránál. Ez a nem több, mint 38 perc azt az életet akarja keretbe foglalni, amely élet, Tessedik Sámuel élete Szarvas számára meghatározóan fontos volt, hiszen Tessedik 53 esztendőn keresztül szolgált itt, ebben a gyülekezetben, és ez a templom is az ő munkájának gyümölcse – méltatta Lázár Zsolt esperes nagy elődjét.
Tessedik 194 évvel ezelőtt, a karácsonyi szolgálat után kapott tüdőgyulladást és néhány nappal később, december 27-én halt meg. A jelenlevők hálásan emlékeztek, hogy az Úristen ilyen szolgát küldött e helyre.
Lázár Zsolt Tessedik önéletírásából, idézett, amiben leírta, hogy számára mindig fontos volt a cselekvő élet, a cselekvő hit. Szorgalmas és takarékos, már-már puritán életre, a mulatozás helyett a megfontolt költekezésre tanította a szarvasiakat. Himer Péter és családja előadása után az időközben megszaporodott emlékezők néhány gyertyákat helyeztek el az oldalbejárat előtt álló Tessedik-szobor elé, majd az esperes vezetésével Tessedik köztéri szobrához vonultak tisztelegni.
