Péntek délelőtt 10 órától és délután 14 órától a Divadlo Nová Scéna, azaz a Divadlo Új Színpad mutatkozott be a Cervinus Teátrum színpadán, szlovák nyelven és örömömmel írom le majdnem teltházzal. A Bajaja című zenés mesejátékot hozták el Szarvasra. A Divadlo Nová Scéna az a színház, aki az elmúlt évben magyar és szlovák nyelven befogadta a Holle anyó című mese-musicalt.
Sajnos nem értem a nyelvet, de abban a szerencsében volt részem, hogy Dr. Dósa Zsuzsától, a Cervinus Terátrum művészeti vezetőjétől megkaptam a darab magyar fordításának kivonatát. A Bajaja története a szlovákok meséi között közismert történet. A színdarab kezdetén vándorszínészek érkeznek, hogy eljátsszák Bajaja herceg történetét. Az udvari bolond vagy udvarmester (Dávid Hartl) vezeti végig a mesét, a nézők számára. Bajaja daliás herceg (Dárius Koči), aki különös álmot lát. Álmában a Tündér (Jana Lieskovská) elmondja a hercegnek, hogy meg kell mentenie a szomszéd királyság hercegkisasszonyát Slavenát (Miroslava Drínová). Segítségül egy varázskardot és egy beszélő paripát (Jana Lieskovská) ajándékoz a hercegnek, később egy varázserejű páncélruhát is. Dobroszlava királyné (Lucia Vrábliková) udvarába érkezvén lova tanácsára koldusnak öltözött és úgy kellett tennie, mintha néma lenne. Mindenre „csak” azt feleli Bajaja. A királyságba visszatér a 9 fejű sárkány, aki Slavena királykisasszonyt követeli. Összegyűlnek a vitézek, hogy megmentsék a hercegkisasszonyt. Bajaja is útnak indul, hogy legyőzze a sárkányt. A vége természetesen az, hogy elnyeri a királykisasszony kezét és a fele királyságot.
Az előadás végig vidám, kellemes zenével ötvözve. A színészek meséhez illően erősebb gesztusokkal játszottak, de ez a történetbe belefért, hiszen a keretjáték egy vásári komédia. A nyelv ismerete nélkül is igazán belefeledkeztem az előadásba. Ha nem is értettem mit mondanak, a történetet végig tudtam követni, a színészek játéka éppen ezért nagyszerű volt. A közönséget bevonták a játékba többször kellett kimondani a varázsszót: Bajaja, amit a gyerekek hangosan ki is mondtak. Néhány jelenetben lejöttek a szereplők a színpadról, hogy közelebb legyenek a gyermekekhez, és a darab végén felvittek a színpadra pár gyermekeket rizsszemeket szórni az ifjú párra. A fiatalközönség nagyon jól szórakozott az előadás alatt. Csasztvan Andrástól a Cervinus Teátrum igazgatójától megtudtam azt, hogy a kisgyermekeknek előző nap elmesélték a mesét, megismertették velük a történetet, a felsős fiataloknak erre már nem volt szükségük.
A mesejáték többi szereplője: Krónikás: Vladislav Plevčík, Kertész: Lukáš Pišta, Komorna: Andrea Gabrišová. A királykisasszonyt megmenteni kész lovagok: Francia, Japán, Viking: Andrea Gabrišová, Tatár, arab, magyar: Lukáš Pišta, Angol, egyiptomi, orosz: Vladislav Plevčík. A kilenc fejű sárkány mozgatója, megszemélyesítője mindenki, aki éppen nem volt a színen.
Az előadás forgatókönyvét Slavka Civáňová írta Božena Němcová meséjéből. A zenét Peter Vlčko álmodta meg, korrepetitor: Ľubomír Dolný. A jelmezek meséhez illőek, a díszlet ötletes, mert fogószínpad jellegűen forogatható volt. A jelmezek és díszletek Eva Kleinová munkája. A bábokat (a paripát, a sárkányt, min a kilenc fejjel) Mária Žilíková – Herodeková tervezte és készítette. Koreográfus, mozgás: Marián Hlavatý. Nagyon látványos elem volt a sárkány „tűzfújása”. Igazi pirotechnikai megoldás volt. Az előadást, megálmodta és rendezte Peter Oravec.
Mint írtam az előadás majdnem teltházzal ment, délután. A délelőtti és délutáni előadáson is nem csak Szarvason élő gyermekek voltak, hanem Békéscsabáról, Kétsopronyból és Kondorosról is érkeztek kicsi és nagyobb gyermekek, fiatalok, ami nagyon jó szervezőmunka eredménye, de jelenti azt is, hogy a Cervinus Teátrumnak, mint szlovák nyelvű színháznak játszania kell szlovák nyelvű előadásokat is, mert meg tudják tölteni a nézőteret, itt Szarvason is.
Az előadásról készült fényképeket a délelőtti előadáson készítette Hegedűs Éva.
