Komolyra fordította a dolgot a Chován Kálmán Művészeti Alapiskola. Március 10-én – a megszokottól eltérően – nem humoros jelenetekkel és vidám összeállítással, hanem Kodály Zoltán daljátékával avatták az elsősöket teljes jogú művészpalántákká.
– 2006-ban indult ez a kezdeményezés, Iváncsó József tanár úr és felesége indíttatására – tájékoztat a részletekről Brachna Irén intézményvezető. Tisztában vagyunk vele mindannyian, hogy ennek csak egyfajta gesztusértéke van, hiszen a növendékek már korábban is a tanítványaink voltak. Mindamellett kifejezi, hogy már túl vannak az első féléven, és remélhetőleg még sokáig iskolánk tagjai lesznek.
Az intézmény ezúttal megszokottnál több, összesen negyven diákot fogadott a soraiba, akiket Szabadosné Kozák Ilona pedagógus köszöntött. Kiemelte, a művészeti iskola már felvételitől kezdve a növendékeinek tekinti a gyerekeket, akik időközben valamennyien sikeresen félévi vizsgával erősítették meg a bizalmukat.
Az avató ünnepség két részből épült fel. Az első felében a művészeti iskola tanulóinak közreműködésével csendültek fel a Háry János legismertebb betétdalai. A címszerepet az intézmény drámatagozatos hallgatója, Nánási Attila alakította.
– Irénke néni kérdezte meg, hogy nincs-e kedvem az elsősöket egy kicsit szórakoztatni – árulja el kipirulva az előadás után. Járok énektanárhoz, és a szerepemhez egy dal is tartozik, ezért esett rám a választás. Egy kicsit csibészesebbnek kellett lennem a színpadon, mint amilyen egyébként vagyok, de igyekeztem megoldani a kihívást.
A műsort követően a nebulók elméleti alapismereteikről tehettek tanúbizonyságot, egy rövid kérdezz-felelek formájában.
A rendezvény zárásaként a tanulók egyenként sorakoztak fel a színpadra, majd közösen adtak ráadást a zeneműből. Búcsúzóul stílszerűen a Muzsika hangja c. klasszikusból énekeltek egy slágert, majd kezükben az emlékbe kapott egyedi szolfézsfüzettel vágtak neki a második félévnek.
