Szarvas és Vidéke
Már tavaly, amikor a „Szarvasiak a Nagy Háborúban” c. könyvet bemutatták, meg volt a terve annak a könyvnek, amit idén, a II. világháború befejezésének napján, május 8-án mutattak be, s az Emlékkönyv – szarvasiak a II. világháborúban címet viseli.
A Szarvasi Krónika kiskönyvtára sorozat 19. köteteként megjelent könyv bemutatóját dr. Melis János Szarvas város jegyzője nyitotta meg, megosztva gondolatait a háborúról, hazaszeretetről, magyarságról. Megköszönte a szerkesztők munkáját, amivel a várostörténetet gyarapítják.
Dr. Kutas Ferenc, a Szarvasi Krónika Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kötet felelős szerkesztője mutatta be az Emlékkönyvet az első borítótól a hátsóig, a közte lévő 360 oldallal egyetemben, ami öt fejezetre tagozódik. A Bevezetés-ben Sőregi Zoltán, dr. Molitorisz Pál és Takács Miklós tanulmánya kapott helyet, a Katonasors-ban hét írásban hét katona sorsát követheti az olvasó. A Családok és történetek fejezetben 29 történet szerepel, a Szarvasiak a hátországban fejezet pedig 11 történetet tartalmaz azokról, akik itthon viselték el a háború nehézségeit. Az ötödik fejezetben, ami a Katonák a vérzivatarban címet viseli 15 rövid történet szerepel. Kutas Ferenc nem győzte hangsúlyozni, hogy a könyv tartalma a szarvasi segítők, adatközlők nélkül nem lett volna ilyen gazdag, ennyire színes és sokoldalú. Hogy milyen sorsokat őriz a kötet, abból a szerkesztőbizottság tagjai villantottak fel párat. Tatai László a Szarvas és Vidéke Hetilap számaiból összeállított Molitorisz-tanulmányra hívta fel a közönség figyelmét úgy, hogy a városi hetilap 1944. május 12-iki számának hasonmás kiadását ki is osztotta. Dr. Lipcsei Imre egy sokaknak ismerős emberről Lestyan Goda Mihályról szólt, aki – miután háromszor is behívták katonának – joggal tette a megjegyzést: „1944. február 5-én újra behívót kaptam. Tudtam, éreztem, nálam nélkül nincs vége a háborúnak.” Dr. Molitorisz Pál a Kapuszta család történetét ajánlotta, kiemelve a család orvos végzettségű tagját, aki Budapest ostromában, 44 évesen hunyt el. Dr. Reszkető Péter a szerencsétlenség és a szerencse relativitását érzékeltette Hajdú Pál történetével, aki 1944-es bevonulása után nem sokkal a fronton lövést kapott a lábába, de ennek köszönhetően betegszabadságot kapott, ami alatt Szarvast felszabadították az oroszok, így neki csak két hétig tartott a háború. Utoljára dr. Kutas Ferenc is bemutatott egy történetet, történetesen ugyanazt, mint korábban Lipcsei Imre, Lestyan Goda Mihály történetét. Ő azt az érzékletes leírást ajánlotta a közönség figyelmébe, melyben Lestyan Goda Mihály elmesélte hogyan is kellett/lehetett fogságba esni a tűzharc közepette. Valamennyi sors-bemutatót a könyvből vett idézettel illusztrált, amit Brachna Irén tolmácsolásában hallhattunk. A könyvbemutatót Hodálik Pál alpolgármester zárta be, aki nagyapja sorsát elevenítette fel, aki szerepel is a könyvben, s megköszönte a szerkesztők, a szarvasiak munkáját, azt, hogy együttes erővel létrehozták ezt a nem mindennapi kötetet.
A bemutató sikerét jelzi, hogy az addig elkészült példányok mind elfogytak, de a Digitális Kalamáris műhelyében folyamatosan zajlik az Emlékkönyv készítése, úgyhogy senki nem marad könyv nélkül.
