Valamelyest rendhagyóan zajlott a halas szakma szereplőire irányuló Halászati Tudományos Konferencia. A sorban 39. alkalommal megszervezésre került két napos tanácskozás keretein belül ugyanis nemcsak plenáris előadásokon vitatták meg a szféra aktuális kérdéseit, hanem átadásra került az intézet új recirkulációs halnevelő rendszere is.
Mint ismeretes, a HAKI 2014 óta a NAIK védőhálója alatt működik, osztozva ezzel további 10 kutatóintézettel és 4 Kft.-vel. Dr. Jenes Barnabás, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megnyitójában kiemelte, soha ekkora érdeklődés nem övezte a rendezvényt. Egyúttal kifejezte reményét arra vonatkozóan, hogy az ágazat a jövőben újra reneszánszát fogja élni.
Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár emlékeztetett az utóbbi időben lezajló folyamatokra. A változások egyik elemeként 2014 nyarán a Földművelésügyi Minisztériumon belül létrejött a Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály, ill. a horgászturizmus erősítése érdekében törvényben szabályozták a természetes vizeken történő halászat visszaszorítását.
– Az európai tengerek halkészletei kimerülőben vannak, vagyis az Európai Unió új forrásokat fog keresni – vázolta a következő EU-s ciklusban rejlő lehetőségeket. Arra számítok, hogy egyre nagyobb lehetőség és forrás nyílik az édesvízi haltermelésre. Nálunk a szakmai és a fizikai feltételek is adottak. Most már csak az a kérdés, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat mire használjuk. A rövid távú siker elérése érdekében érdemes az édesvízi haltermelés minőségét és mennyiségét növelni, újabb exportpiacok elérése érdekében.
Dr. Gál Dénes intézetigazgató előadásában visszatekintett az elmúlt 100 év eredményeire, az 1906-ben alapított patinás intézet nemzetköri sikereire.
– Úgy gondolom, hogy a HAKI az egyik legsikeresebb agrárkutató intézet. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt közel tizenöt évben több mint húsz, EU-s kutatási projektben vettünk részt, és a NAIK-on belül elsőként nyertünk Horizon 2020-as kutatási projektet – nyomatékosította.
A plenáris ülések előtt a megjelentek felavatták a felújított recirkulációs rendszert. A korábbi, 70-es években létrejött – Európában elsőként megvalósult – zárt kutatási egység ugyanis időközben korszerűtlenné vált, az energiahatékonysága nem felelt meg a kor elvárásainak. A demonstrációs, ivadéknevelő, anyatartó és fertőzéses rendszerből álló rendszer lehetővé teszi, hogy haltermelők megtanulják a modern haltermelési technológiákat, ill. komoly kutatási területek nyíljanak meg az intézet számára.
A rendszer fejlesztése az elképzelések szerint – Halászati Operatív Program forrásait felhasználva – tovább folytatódik. Hosszú távú cél a halfajok azon vonalainak létrehozása, melyek jobban alkalmazkodnak az intenzív tárolási körülményekhez, valamint betegség-és parazitamentes állományok kialakítása.
