A 86. ünnepi könyvhét programjaiba amolyan „szarvasi módon” a település is bekapcsolódott. A Digitális Kalamáris kiadó gondozásában az elmúlt évben megjelent köteteket ajánlották a közönség figyelmébe, egy-egy kiválasztott olvasó szubjektív szemüvegén keresztül.
– Rögzíteni a múlót, érinteni a foghatatlant – idézte Szabó T. Anna gondolatait megnyitójában Baginé Tóth Erika, utalva a kötetek időtállóságára. Hangsúlyozta a helyi szerzők, kiadó és az olvasó hármas egységét, amelyet az irodalmi beszélgetések tesznek teljessé.
Elsőként Mihály Zoltán Csabáné „Stünci” emelte le az asztalról Harencsár László Egy híján húsz valamint Mese és valóság címmel megjelent köteteit. Felidézte a mesemondó szárnypróbálgatásait és a városi könyvtárban tartott tűzpróbáját, amelynek ő is részesei lehetett. Meghatódva konstatálta, hogy éppen rá esett a választás az ajánláskor, mert számára ez ugyancsak tűzkeresztséget jelentett.
– A mesékből a szeretet árad – húzta alá, miközben felvállalta, olykor kolleganőjét kéri meg az olvasásra, elkerülve ezzel a nyilvános elérzékenyülést.
Bíró Gyula írói tükröt tartott a közönségnek Kántor Zsolt: Must című verseskötetéről. Rövid elemzésében a „szarvasi Kierkegaardként” aposztrofálta a költőt, akinek munkássága a nagy gondolkodóhoz hasonlóan három stádiumra bontható. Az esztétikai, az etikai és a vallási létben az örökké kereső ember jelenik meg, aki akkor is kérdez, ha olykor nem kap rá választ.
– Nem vagyok benne biztos, hogy verseket ír – fogalmazta meg. Egy nagyon finom esszéista, impresszionista alkotónak tartom, aki a pillanatnyi megállásokat zseniálisan ragadja meg.
A kortárs szerzőket követően egy régi klasszikus, Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek c. munkája süllyedt bele Horváth Olivér lelkész zsebébe, kifejezve, méretéből adódóan bármikor magunkkal vihetjük. Az apró kötet meglátása szerint egy korabeli útikalauzhoz hasonlítható, hiszen megjelenésekor – 1805-ben – már megépültek azok a jellegzetes épületek, amelyek ma már szervesen hozzátartoznak a város arculatához.
Hozzátette, a könyv Szarvas első igazi gazdasági krónikájaként tekinthető. A számadatokon túl számos néprajzi, vallási, egészségügyi és történelmi utalást tartalmaz, de jelen van az írói én is, aki véleményezi a meghozott döntéseket.
– Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval – idézte Pál apostol szavait, mondván, Tessedik is felülkerekedett sérelmein, bánatán, és mindig továbblépett.
Végül Praznovszky Béla: Szarvas járás aranykönyve került terítékre. Dr. Molitórisz Pál vette górcső alá a hasonmás kiadványt, amely eredetileg 1926-ban jelent meg. Vallja, a kötet alapvető forrása a szarvasi újkori történelemnek, különös tekintettel az I. világháború adataira.
A könyv tartalmaz helyszíneket, a hősi halottakról és hadirokkantakról szóló információkat, vagyis „apáink, nagyapáink adatait.”
Tatai László zárszavában kiemelte, ez a hét az olvasó ünnepe, hiszen minden szerző arra vágyik, hogy forgassák a munkáit. Másfelől viszont a Digitális Kalamáris léte is attól függ, hogy ne csak ma, hanem a jövőben is megvásárolják a kiadványaikat.
