Jelentősen javulhat az árvízi biztonság a Hármas-Körös mentén. Az árvízvédelmi művek védképességének javítására irányuló munkálatok már a végéhez közelednek, a várható határidő szeptember 30-a. Az összesen 14 milliárd Ft értékű európai uniós projekt a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
A védképesség helyreállítása országosan a Tisza, a Hármas-Körös, a Zagyva és a Hortobágy-Berettyó mentén zajlik, ezeken a helyeken ugyanis korábbi vizsgálatok során megállapították, hogy egyes szakaszok nem felelnek meg az árvízvédelmi biztonság követelményeinek.
– Több mint egymillió lakos árvízi biztonsága nő a fejlesztés eredményeképpen, ill. az érintett és védett terület nagysága meghaladja a 11 ezer négyzetkilométert. A fejlesztés az észak és dél-alföldi régiót illetően több mint 150 települést érint, a kivitelezési munkálatok pedig négy vízügyi igazgatóság területére terjednek ki – sorolta Antal Örs, az Országos Vízügyi Igazgatóság projektvezetője a fejlesztés legfőbb paramétereit.
Hozzátette, a munkálatok túlnyomórészt a felszín alatt valósulnak meg, három beavatkozás formájában: szigetelőlemezzel erősített, önszilárduló résfal építése, szivárgásgátló szádlemez elhelyezése, valamint drénszivárgó töltéstestbe történő beépítése valósul meg.
Nagy Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakági koordinátora a projekt műszaki tartalmáról és helyi jelentőségéről tájékoztatta a megjelenteket.
Az elmúlt 30 év tapasztalatairól szólva elmondta, az árvízszintek folyamatosan emelkedtek, melynek oka a klímaváltozás, a meder feliszaposodása és a növényzet elburjánzása.
– Míg 2014-ben a fővédvonalak több mint fele (53,4%-a) felelt meg a mértékadó árvízszint magasságbiztonság minimális keresztmetszeti méreteinek, addig ez a kiépítettség 0,3%-ra esett, azaz 1,1 km-re esett vissza a területünkön – nyomatékosította.
A fejlesztés Békésszentandrás mellett Szarvasra és Gyomaendrődre is kiterjed. Mint elhangzott, a fejlesztés valamennyi érintett igazgatóság közül a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén van a legelőrehaladottabb stádiumban.
– Célunk, hogy a leggyakoribb árvízi jelenségek, a szivárgás, a talpszivargás és a fakadóvizek aránya csökkenjen. Mindez 2013-ban 78.4 km-nyi területet érintett, az összesen 6817 m-en megvalósuló intézkedések következében azonban mértékük 8,6%-kal csökken – taglalta a legfontosabb eredményeket.
A fejlesztés révén összesen 23 településen mintegy 86 ezer ingatlan, ezáltal 191 ezer lakos árvízi biztonsága javul.
