A Csabacsűdi Hagyományőrző Citerazenekar sohasem marad közönség nélkül. Július 16-án, a Zenepavilonban tartott fellépésükön is megteltek a széksorok, a zene hívószavára pedig egyre többen foglalták el a környező padokat is. Legutóbb június 28-án a népdalkör kedveskedett kis esti zenével, ezúttal pedig a hangszer került előtérbe.
– Mintegy 15 éve zenélünk már együtt – mesélt az összetartó közösség múltjáról Major József. Akkoriban nem egészen ebben a felállásban, de a mag nem változott. A korosztály rendkívül széles skálán mozog, a 14 évestől egészen a 75 évesig képviseltetjük magunkat. Ma férfiakra jellemző nótákat hoztunk, amibe szinte minden belefér.
A fél órás összeállításban elején egy szlovák csokrot hallhatott a közönség, majd katonadalok, pásztordalok, betyárdalok csendültek fel, amely közé a zenekar néhány szerelmes muzsikát is becsempészett.
Major József vezető örömmel konstatálta, hogy egy szorgalmas, kitartó társaság alakult ki, aki önállóan és a népdalkör kísérőjeként is megállják a helyüket. A meghívásokat szinte soha nem utasítják vissza, ha az egész csapat nem tud elutazni, akkor többnyire a citerások képviselik Csabacsűdöt.
– A citerának egyetlen bűne van, hogy egyetlen hangnem lehet rajta játszani. Ezért ha más hangnemben szeretnénk muzsikálni, általában a harmonikát hívjuk segítségül, a citera néma marad. A hangszerirodalom is egyre inkább gyarapszik, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb kultusza van ennek a magyaros népi hangszernek.
Azt is elárulta, egykor saját készítésű citerán zenéltek, de ma már csak egy maradt mutatóban belőlük. A többit minőségi hangszerre cserélték.
– Előfordul, hogy heti 3-4 fellépésem van, mivel több helyen zenélek. Ez éltet, kitölti az egész életem – mondta búcsúzóul, majd sietően a számára mindent jelentő deszkák felé vette az irányt.
