Visszatérő vendégnek számít a Tessedik táncegyüttes gyetvai folklórfesztiválon. A Szlovákia szívében megrendezésre kerülő nagyszabású programon először kereken harminc éve, 1985-ben léptek fel a szarvasi táncosok, majd öt és tizenöt évvel később is visszavárták őket. Az 50. jubileumát megélő rendezvény idén július 9-e és 12-e között adott ízelítőt a néptánc világából.
– A négy napos fesztivált úgy kell elképzelni, hogy minden nap két-három nagyműsort láthat a közönség – avat be a részletekbe Csasztvan András. Minden évben a programban helyet kap egy határon túli szlovákok által előadott gálaműsor is. A szervezését idén egy Csehországban élő, szlovák származású koreográfusra bízták, aki alapjaiban megváltoztatta a szokásrendet. Csak az Alföldről keresett meg együtteseket, végigtekintve ezzel a felvidéki szlovákok délre történő vándorlásán.
Ebből kifolyólag hét együttes fogta össze az előadást, horvátországi, szerb, román és magyar táncosok bevonásával. Hazánkból mindössze két csoport, a csömöri és a szarvasi képviseltette magát.
A koreográfus tavasszal valamennyi tánccsoportot személyesen kereste fel, és megtekintette a teljes repertoárjukat. Ebből az anyagból került megszerkesztésre az a tematikus anyag, mely a mélyszegénységgel küszködő „drótos tótoktól” elindulva bemutatja a vándorlást, építkezést, gazdálkodást, egészen a jeles napi szokásokig bezárólag.
A fellépést megelőző próbák testet-lelket próbálóak voltak. Az együttes napi tíz órán keresztül hangolta össze a koreográfiát, amely olykor másodpercre pontos váltásokra volt kiszámítva.
A vasárnapi tikkasztó hőség ellenére kb. ötezren voltak kíváncsiak a műsorra, a mintegy hétezer fős szabadtéri amfiteátrumban. A táncegyüttest a Szarvasi Rezesbanda kísérte, Laurik László vezetésével.
– Az idei év több szempontból is különleges volt. Megszólítottam azokat a táncokat is, aki már az első alkalommal is ott lehettek, így három generáció találkozott. A fiatalok először csatlakoztak be ebbe a felállásba, ami egy szakmai közösség életében nagy jelenősséggel bír. Fontosnak tartom, hogy a tradíciók, szokások és a színpadi munka átöröklődjenek, a fiatalok példaképeket lássanak maguk előtt – érzékeltette a fellépés súlyát az együttes művészeti vezetője.
Mosolyogva tette hozzá, hogy a példamutatás minden területre kiterjedt, hiszen az idősebb táncosok mindössze napi 2-3 óra alvással bizonyították fáradhatatlan voltukat. Másnap reggel ébredve pedig ugyanolyan erőbedobással folytatták, mint amilyennel abbahagyták.